Ezüstérmes valuta lett a forint

Miközben egymás után véreznek el a piacokon a különféle valuták, a forint ereje a svájci frankéval vetekedett. Idén a második legjobban teljesítő deviza volt a miénk az alpesi fizetőeszköz után. Ha valaki dollárját Magyarországra hozta év elején, 13,3 százalékkal gazdagabban távozik most.

Nagy Vajda Zsuzsa
2011. 08. 08. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A világ második legjobban teljesítő devizája volt idén a forint a svájci frank után – derült ki a Bloomberg által készített összesítésből. Ez azt jelenti, hogy ha valaki december utolsó napján a dollárját forintra váltotta és abból magyar állampapírokat vett, ha most eladja és visszaváltja az összeget zöldhasúra, 13,3 százalékkal több pénzzel rendelkezik. A pluszból valamivel több mint tíz százalék a forint erősödéséből keletkezik, a többi az állampapíron elérhető hozam eredménye. Ebből is látszik, hogy a svájci frankkal szemben végbemenő forintgyengülés nem magyar okokra vezethető vissza, a globális kockázatok erősítik az alpesi fizetőeszközt, amely így a magyar valutával szemben is egyre izmosabb. Eközben azonban más fizetőeszközökhöz képest a forint árfolyama jól tartja magát, a dollárhoz viszonyítva a világ második legjobb valutája volt.
– A forint erejét nagymértékben az magyarázza, hogy év elejétől ezermilliárd forinttal nőtt a külföldiek kezében lévő állampapír-állomány. Ezenkívül az export növekedése is fűti a hazai valuta értékét, ugyanis magyar áru vásárlásakor az euróból, dollárból forint lesz – mutatott rá a Magyar Nemzet érdeklődésére Balásy Zsolt, a Concorde elemzője. Azon kérdésünkre, hogy – ha ilyen jól kerestek év elejétől a spekulánsok Magyarországon – akkor most az következik-e, hogy „jóllakottan” távoznak, a szakember megjegyezte, ez sok mindentől függ. – Jelenleg semmi nem utal arra, hogy ez a kedvező helyzet megváltozna. A költségvetés helyzete javul, az adósság csökken, többletes a külkereskedelem. S úgy néz ki, hogy tartósabb folyamatokról van szó, bár például a magyar export nagymértékben függ a német piac felvevőképességétől – hangsúlyozta Balásy.
Mint mondta, a forint erejét azonban jelentős részben a tőzsdei mozgások befolyásolják. Azon a tényen egykönnyen nem lehet változtatni, hogy a forintot a befektetők kockázatos valutaként tartják számon, ami azzal jár együtt, hogy egy esetleges pánikhangulat esetén rögtön az eladás gombra fekszenek rá a befektetők, akik ilyenkor egymást tapossák a svájci frankért, aranyért vagy a gyakorlatilag nulla haszonnal járó, de biztonságos japán, német és amerikai papírokért. Ha a befektetők viharos időket szimatolnak, azonnal realizálják a hasznot, és távoznak a pénzükkel, ezzel gyengítve a forintot. Az elemző szerint ilyenkor a „kockázatos besoroláson” változtatni nem könnyű feladat. – Amennyiben a kormány szigorúan gazdálkodik, és teljesülnek a kitűzött célok, elérhető, hogy a forint a régió legjobban teljesítő valutája legyen. De ettől még az ország benne marad abban a kosárban, amelyben a befektetők a feltörekvő országokat kezelik, s amely kosár tartalmát mindig üríteni szokták, ha valamiféle pánikhangulat uralkodik el rajtuk – magyarázta kérdésünkre Balásy.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.