Vihart kavart a munka törvénykönyve tervezett módosítása, amely a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján múlt pénteken közzétett dokumentum szerint nem kormányzati álláspont. Szijjártó Péter a kabinet ülése után tegnap hangsúlyozta: a dokumentum egy konzultációs munkaanyag, amelyhez továbbra is várják a javaslatokat, véleményeket, a kormány pedig át fogja tekinteni, hogy ezek közül melyeket tudja beépíteni a törvényjavaslat végleges formájába. A miniszterelnök szóvivője kijelentette, a kormány garantálja a védett kor intézményét, azaz 55 éves kor felett csak különösen indokolt esetben, például fegyelmi vétség esetén lehet elbocsátani a munkavállalót. – Már a szociális konzultációval eldőlt, hogy marad a védett kor intézménye, ahogyan az is, hogy a munka törvénykönyvébe be kell épülnie: segély helyett a munkalehetőség biztosítása a kívánatos út – emlékeztetett Szijjártó. A Kormany.hu honlapon olvasható tervezetben egyelőre nem szerepel, hogy csak különösen indokolt esetben lehet rendes felmondással megválni azoktól a munkavállalóktól, akiknek kevesebb mint öt évük van hátra az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig.
*
A jogszabálytervezet szerint a táppénzen lévő, a várandós, szülési szabadságon lévő, a gyermekgondozás, illetve hozzátartozó otthoni gondozása miatt fizetés nélküli szabadságukat töltő, a beteg gyermeküket táppénzen ápoló munkavállalókkal az úgynevezett védelmi idő alatt is közölhető lenne a felmondás. Ennek ideje pedig az eddigi 15, illetve 30 nappal szemben a védelmi idő lejártát követő napon kezdődne. A jelenleg 50 százalékos műszakpótlék mindemellett 15 százalékos bérpótlékká csökkenne, valamint szigorodna a munkavállalók kártérítési felelőssége is.
Bár a foglalkoztatottság növelésével, a gazdasági növekedés segítésével egyetért, a Munkástanácsok elutasítja a tervezett módosításokat. A kormánnyal lojális szakszervezeti konföderáció elnöke szerint a magyar gazdaság nem a munkavállalók túlzott jogai miatt került az elmúlt években ilyen helyzetbe, noha a foglalkoztatás eddig is „extrém rugalmas” volt. Palkovics Imre lapunknak elmondta, mivel ilyen eszközökkel nem valósíthatók meg az egyébként jó célok, közös szakmai koncepciót készítenek a Liga szakszervezetekkel, majd kétoldalú tárgyalásokat kezdeményeznek a munkaadókkal. Palkovics reményét fejezte ki, hogy ezután a kormánnyal is egyeztetni tudnak a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban.
– Miközben a kormány egyfolytában munkahelyteremtésről beszél, addig éppen arra teremt kereteket, hogy a növekvő munkamennyiséget ne újabb munkaerők alkalmazásával végeztessék el a foglalkoztatók – jelentette ki Bertha Szilvia. A Jobbik politikusa szerint a tervezet „törvényi szinten is lehetővé tenné, hogy az emberek végletekig történő kizsigerelése még csak ne is legyen büntethető”. Az MSZP szerint az eddiginél is kiszolgáltatottabbá teszi a munkavállalókat a módosítás, amivel a kormány azt kompenzálná, hogy a háromszázezer forint alatt keresők esetében előírt béremelést nem teljesítő vállalatokat a jövő évtől szankcionálni fogják. Gúr Nándor képviselő úgy vélte, az európai normák egyszerre tartják fontosnak a munkaerő rugalmasságát, illetve a munkavállalói jogok garantálását, de ezek közül a nemzetgazdasági tárca csak az előbbire van tekintettel. – A kizsákmányolás törvénykönyvének tervezete – fogalmazott a tervezettel kapcsolatban az LMP frakcióvezetője, aki szerint a kiszolgáltatottság növelése árán egyetlen ország versenyképességét sem lehet fokozni. – A jogszabály azoknak a tőkéseknek készül, akik minden rendezvényen együtt paroláznak Orbán Viktorral – mondta Schiffer András.
A Fidesz frakcióvezetője szerint az új munka törvénykönyvében olyan szabályozásra van szükség, amely a munkanélkülieknek, a gyermeket nevelő anyáknak, a szülési szabadságról visszatérőknek a munka világába való visszavezetését szolgálja. – Ezzel ellentétes szabályozást a Fidesz nem fog támogatni – jelentette ki az MTI-nek Lázár János, aki munkaanyagnak tekinti a nemzetgazdasági tárca által közzétett dokumentumot.
A politikus kifejtette, Magyarország megújulása elképzelhetetlen új munkahelyek nélkül, létrehozásukhoz azonban új szemlélet és új szabályok is szükségesek. A munka törvénykönyvét 1992-ben fogadta el az akkori Országgyűlés, ám az elmúlt években minden szereplő, így a munkavállalói és munkaadói szervezetek, sőt a korábbi kormányok is szerettek volna átfogó módosítást végrehajtani a jogszabályon. – A Fidesznek kötelessége, hogy segítséget, támogatást nyújtson ahhoz, hogy egy ilyen idejétmúlt törvényt felváltson egy mindenki által támogatható, modern, a valós munkavállalói és munkaadói igényekhez igazodó szabályozás – mondta Lázár János.
origo.hu
Orbán Viktor: Viszlát, árvíz!
