Gyanúsítottként hallgatta ki Szász Andrást, Kocsis István volt MVM-vezérigazgató főtanácsadóját a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI). A gyanú szerint az üzletembert bűnsegédként vonhatják felelősségre különösen jelentős értékre elkövetett hűtlen kezelés bűntettében. A kihallgatás után sem a gyanúsított, sem jogi képviselője nem nyilatkozott.
Az intézkedésre azután került sor, hogy kedden az NNI gyanúsítottként hallgatta ki Kocsis Istvánt, mert a hatóság szerint az évente közel ezermilliárdos forgalmat lebonyolító vállalat vezetőjeként 2007–2008-ban különböző cégekkel több megállapodást is kötött, amelyek az állami társaságnak milliárdos veszteséget okoztak, és amelyekhez az MVM igazgatósága sem járult hozzá. Az MVM-ügyben büntetőeljárás indult Molnár László volt vezérigazgató-helyettes és Varga-Sabján László, az MVM egyik leányvállalata, a Horvátországban bejegyzett Niker d.o.o. igazgatója ellen is.
Az MVM-nél üzletelt
A gyanúsítás egyik pontja szerint Kocsis István az MVM „vagyonkezelői kötelezettséggel felruházott” vezérigazgatójaként 2007 januárjában az MVM nevében befektetési és vagyonkezelői keretszerződést írt alá a ciprusi érdekeltségű, egyébként Szász Andráshoz köthető Aquifex Ltd.-vel. A Népszabadság úgy tudja, hogy a vállalkozás az állami cég számára előnytelen megállapodás következtében 6,5 millió euró értékű portfólióhoz (ez körülbelül 1,748 milliárd forint) jutott hozzá mindössze 1,3 millió euróért. A rendőrség szerint ezen szerződés aláírásával Kocsis bűncselekményt követett el, mert az MVM vagyonát megfelelő biztosíték kikötése nélkül adta át kezelésre.
Kölcsönszerződés
A nyomozók szerint egymilliárd forintot meghaladó vagyoni hátrány érte az MVM-et a kizárólagos tulajdonában lévő Niker d.o.o. nevű horvátországi céggel kötött kölcsönszerződés miatt is. A kölcsönből a Niker 25 évre haszonbérbe vette 3,353 millió euróért a brit székhelyű, szintén Szász Andráshoz kötött Jadran Invesments Ltd.-től a Hotel Bili Kament és további négy ingatlant. Az MVM fizetett, a rendőrség szerint azonban az állami cég ismét biztosíték kikötése nélkül szerződött.
A Népszabadság beszámolója szerint a Kocsisnak felrótt ügyletek között található egy 2008 februárjában aláírt kölcsönszerződés a milánói székhelyű Decotra S.R.L. céggel is. Ennek – egyelőre úgy tűnik – nincs köze Szászhoz, az MVM-et viszont 531 milliós kár érte. A vállalat állítólag anélkül folyósított hitelt, hogy a visszafizetési garanciákkal minden rendben lett volna: a biztosítékként felajánlott ingatlanok a szerződéskötéskor nem az adós tulajdonát képezték, illetve már különböző módon és mértékben terheltek voltak.
Szász András kétes hírű közismertségre a Nádor ’95 Rt. ténykedése kapcsán tett szert. Ez a cég kapott megbízást annak idején a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnak szánt lehallgatóberendezések beszerzésére. A tranzakciót a titkosszolgálatok részéről Somogyi Tamás kabinetfőnök (figyelemre méltó, hogy ő Kocsis István vezérigazgatósága alatt az MVM biztonsági főnöke volt) és Hevesi Tóth Ferenc, a szakszolgálat korábbi főigazgatója ellenjegyezte Nikolits István volt titokminiszter, illetve Medgyessy Péter egykori pénzügyminiszter jóváhagyásával. A titkosszolgálati berendezéseket az orosz államadósság terhére kívánták behozni: az üzlet lényege az volt, hogy az adósság terhére az oroszok metrókocsikat gyártanak ötvenmillió dollár értékben, ezeket a Nádor ’95 továbbértékesíti, és az így befolyó pénzből fizeti ki a titokban francia, illetve izraeli cégektől megrendelt berendezéseket. Az ügylet lebonyolítására Szász és üzlettársai áthidaló devizahitel formájában 33 millió dollárhoz jutottak az akkoriban Erős János vezette Kereskedelmi és Hitelbanktól. Az ügyben indított nyomozás kiderítette, hogy a Nádor a felvett hitelből hozzávetőlegesen huszonegymillió dollárt költött a berendezésekre, a többit saját célra használta fel. Szász Andrást csalással és csempészettel gyanúsították meg. A csalás miatt indított vizsgálatot bűncselekmény hiányában, a csempészet gyanújával folytatott nyomozást pedig bizonyítottság hiányában 2005 májusában szüntették meg.
A szocialista szál
A kiváló orosz kapcsolatokkal rendelkező üzletember Máté László volt MSZP-pénztárnok (a politikus sógora volt egyébként a Nádor Rt. felügyelőbizottsági elnöke) vállalkozásán keresztül az államadósság lebontásának egyéb szegmenseibe is bekapcsolódott. 1995-től ZIL teherautók, később pedig tízmillió dollár értékben Aleko típusú személygépkocsik behozatalára vállalkoztak. A tranzakciók nyomán a Lorry Kft.-nek (ebben Máté László és Szász András is megjelent) 11,6 millió dollárt kellett volna befizetnie az államkincstárba, ennek azonban csak töredékét utalták át.
Acélbiznisz
A Nádor Rt.-n keresztül Szász nemzetközi hírű csalókkal is üzletelhetett. A bécsi székhelyű BCL Trading GmbH Barak Alon vállalkozása volt (ő volt az, aki egy cseh pénzintézettől mintegy 30 millió dollárt csalt ki úgy, hogy Bulgária erdőségeinek felét ajánlotta fel). Az osztrák társaság 1998-ban ötvenezer tonna acél szállítását vállalta a Nádor Rt.-nek. Az irdatlan mennyiségű fémet a papírok szerint a szabolcsi Búzakalász Mgtsz. telephelyén tárolták. A szállítmány értéke 12,12 millió dollár volt, a tranzakció mögé pedig hitelezőként a Postabank állt fel. Miután kiderült, hogy az acél létét igazoló raktárjegyek hamisak, tehát az áru nem is létezik, a magyar pénzintézetet is 12 millió dolláros perbe hívták. Az ORFK is nyomozott az ügyben: Barak Alont azzal gyanúsították, hogy a Princz Gábor vezette Postabanktól 12,12 millió dollárt csalt ki hamis raktárjegyekkel.
Bankcsőd
Szász András volt egyébként a Postabank egykori bécsi leányvállalatának, a Trigon Banknak – a pénzintézet körül rendszeresen felbukkant Barak Alon is – a felügyelőbizottsági elnökhelyettese is, amely csődbe ment. Szász kapcsolatban állt Kulcsár Attilával, a K&H volt brókerével, akit több mint húszmilliárd forintos sikkasztással vádoltak meg. Az üzletember emellett a közelmúltban a Ferencváros környékén bukkant fel, amikor a klub angol befektetők tulajdona volt.
origo.hu
Napi balfék: Ferenc elmélkedik
