Kitárcsázott kukoricamezők

Irakban 2003-ban Paul Bremer, Henry Kissinger hajdani munkatársa az Ideiglenes Koalíciós Hatóság igazgatója lett. A rendeleteinek egyike, a 81. számú a szabadalmakra, az ipari formatervezésre, a titkos információkra, az integrált áramkörökre és a növényfajtákra vonatkozó jogszabály volt. A 81-es rendelet egy új iraki vetőmagpiac létesítését célozta, ahol a nemzetközi konszernek az általuk preferált – génmódosított – vetőmagjaikat eladhatják. Irak számára hatféle búzavetőmagot kellett előállítani. Ezek közül a parasztok három olyat használhattak, melyek terméséből csak tésztát lehet készíteni. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok segítségével 2004 után Irakban termesztett búzának az 50 százalékát exportra szánták, mert a tészta az iraki táplálkozási szokásoktól idegen étel.
A hetvenes években Argentínának figyelemre méltó életszínvonala volt. Mezőgazdasági rendszere sokoldalú, produktív kis családi vállalkozásokból állt. Akkoriban az argentin marhahús olyan jó minőségű volt, hogy versenyre kelt a texasival. A gazdagon termő földeken a farmok nagy többlettermést értek el, az jóval meghaladta a hazai élelmiszer-szükségletet. 1989-ben Carlos Menem elnök azzal, hogy az adósság megfizetéséhez szükség van a génmódosított szójababkivitelre, Argentína mezőgazdaságát exportszolgáló monokultúrává alakította.
1991-ben Menem biotechnológiai bizottságot hozott létre, hogy felülvizsgálja a génkezelt kukorica-, napraforgó-, gyapot-, búza- és főleg szójababfajták szántóföldi kísérleteire szóló licenceket. Arról, hogy ezek a génmódosított növények biztonságosak-e, sem kormánya, sem a bizottság nem kezdeményezhetett nyilvános vitát. Miután a génmódosított szójababvetőmagot 1996-ban bevezették az argentin mezőgazdaságba, a nagy külföldi cégek megkezdték az argentin termőföld tömeges felvásárlását, és a vetőmag óriási ipari termelőhelyévé alakították át. A 70-es években a szójabab semmilyen lényeges szerepet nem játszott az országban. 2004-ben már több mint 14 millió hektáron, az összes művelt terület csaknem felén volt Monsanto-féle génmanipulált szójabab. A tejtermelő szarvasmarhát tenyésztők száma 1988 és 2003 között a felére csökkent. Argentína 1970-ben még a világ legmagasabb életszínvonalú országai közé tartozott. A szegények aránya 1998-ban elérte a 30 százalékot, 2001-ben pedig már 51 százalék volt. Egy Epicyte nevű kis biotechnológiai magáncég 2001 szeptemberében San Diegóban sajtókonferenciát tartott. Az Epicyte bejelentette, hogy sikeresen kifejlesztettek egy újabb génmódosított gabonát – a fogamzásgátló kukoricát. Ehhez egy ritka sajátossággal, immunális terméketlenséggel bíró nők szervezetéből antitesteket nyertek ki. Ezt követően izolálták a terméketlenségért felelős gént, és a géntechnika segítségével beépítették a közönséges kukoricába.
2010: Magyarország továbbra is arra törekszik, hogy mentes maradjon a génmódosított termékektől. Az illetékes hivatal hozzátette: szeretnék elérni, hogy környezetvédelmi-természetvédelmi szempontokra hivatkozva is fenn lehessen tartani a tilalmat. A génmódosított növényekből és gazdasági haszonállatokból készült élelmiszerek emberi szervezetre gyakorolt hatása tudományosan még nem teljesen tisztázott, de az már jól látszik, hogy lényegesen több a negatív tapasztalat, mint annak ellenkezője. A magyar mezőgazdaságban dolgozó emberek érdeke az, hogy a termékeiket a piac úgy ismerje, mint magas biológiai értékű, tiszta és egészséges élelmiszereket, amelyek nem rombolják, hanem javítják az emberi egészséget. Ennek érdekében a vegyszerhasználatot eltúlzó nagyüzemi gazdálkodás helyett a sok kézi munkaerőt igénylő kisüzemi, családi gazdálkodást kell támogatnia a mindenkori agrárpolitikának. Azt a gazdálkodási formát, ahol a gyomirtó szerek helyett még ma is kézbe veszik a kapát, akkor is, ha az motoros kapa. Ahol ismét tudják alkalmazni a rézgálicot és a kénport, valamint a biológiai növényvédelmet, azaz a levéltetvek ellen nem használnak rovarirtó szert. Ehelyett engedik szerephez jutni a katicabogarakat, mert azokat nem pusztították el a fölösleges vegyszerek, és így jóízűen elfogyaszthatják a gyümölcsfáink leveleit megtámadó levéltetveket, mi pedig a vegyszermentes és egészséges gyümölcsöt.
A magyar mezőgazdaság kiváló talaj- és éghajlati adottságokkal rendelkezik. A természeti adottságainál fogva alkalmas arra, hogy kiváló minőségű áru kerüljön a Kárpát-medence termőföldjeiről az asztalra. Szigorúan tilos ezt a minőségtermelési lehetőséget kockáztatni. A magyar mezőgazdaság nemes paraszti hagyományokon alapuló, de korszerű technológiai elemeket alkalmazó gazdálkodási módszerei megalapozzák annak a kiváló és magas biológiai értékű élelmiszertömegnek az előállítását, amely hiteles és garantálja az emberek egészségét. Fontos, hogy a fémzárolt vetőmag ellenőrzése hatósági feladat, és mint ilyen, állami monopólium. Az lehetetlen állapot, hogy a szocialista-liberális agrárkormányzat ezt kiadta a legnagyobb vetőmag-forgalmazó cégeknek. Ezzel azt érték el, hogy ezek a cégek önmagukat ellenőrizhették. Az „eredmény” ma már látszik: sorra kell kitárcsázni a génkezelt vetőmaggal szennyezett táblákon a teljes növényállományt!

A szerző a gazdálkodás- és szervezéstudományok doktora,
a Kisgazda Polgári Egyesület szakértője