Szerinte a közérdekű keresetnek az lenne az előnye, hogy az ügyben meghozott ítélet az összes érintett ügyfélre kiterjedne, csupán az elszámolást kellene külön-külön elvégezni. Emlékeztetett: közérdekű pert a kifogásolt devizahitelek miatt is a jogszabályban megjelölt hatóságok indíthatnak, így az ügyészség és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Az állam képviselői könnyebben megismerhetnék, áttekinthetnék a hitelezési konstrukciókat és független, akár külföldi szakértőket is bevonhatnának.
*
Réti László megjegyezte, hogy az egyéni perlésnek még ügyvéd segítségével is megvannak a kockázatai, különösen olyan időszakban, amikor az ügyfeleket – érthető módon – veszteségeik miatt érzelmi, indulati hatások is érik. Perelni emiatt csak alapos előkészítés után érdemes – erre figyelmeztet az elnök szerint a Baumag-ügy, amelynek károsultjai az elmúlt években olykor egymást és az ügyvédeket is bepanaszolták, a hatóságokat pedig beadványokkal bombázták, mert nem tudtak hozzájutni a pénzükhöz. A kamarai vezető úgy véli: a spontán egyéni perfolyam szétforgácsolná az erőket, elárasztaná a bíróságot. A bírák azt figyelhetnék, hogy melyik másik tanács hozott már ítéletet. Az elvesztett per esetleg a többi ügyfélre is kihatna, és az ítélt dolog, vagyis a res judicata esetét vetné fel, hiszen az első döntést precedensnek tekinthetnék. – Vannak ugyanakkor jó tapasztalatok is – a közölte az ügyvédi vezető. A Postabank-ügy kisrészvényesei régebben nem hiába fordultak a bírósághoz, s jelenleg jól haladnak a vörösiszap-katasztrófa miatt indított kártérítési eljárások is.
Réti szerint akár közérdekű kereset indul, akár egyéni eljárások kezdődnek, tisztázni kell a kölcsönszerződések létrejöttének körülményeit, pénzügyi és jogi alapjait. – Csak a komplex, jól előkészített eljárás adhat esélyt a sikerre – fogalmazott az elnök. Mint mondta, az ügyfelek a polgári törvénykönyv és a fogyasztóvédelmi szabályok alapján egyaránt kérhetik sérelmeik orvoslását.
A várható bankperek előkészítéséből részt vállalhatnak a közjegyzők is – derült ki Tóth Ádám nyilatkozatából. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara vezetője lapunknak azt mondta: a közjegyző a károsultak kérésére a per megindítása előtt – az úgynevezett előzetes bizonyítás szabályai szerint – igazságügyi szakértőt rendelhet ki az összefüggések feltárására. Egy ilyen elemzés keretében a szakértő megvizsgálhatja például, mikor, hol és milyen kamattal vette fel a hazai kereskedelmi bank a devizát, s abból később milyen kamattal nyújtott hitelt az ügyfélnek. Az iratok tanulmányozása alapján a mai helyzet történeti előzményeit is rögzítheti az igazságügyi szakértő, és abból következtetéseket vonhat le. – Az ügyfélnek minden lépést nagyon meg kell fontolnia, hiszen könynyen kicsúszhat a határidőkből, és az is megtörténhet: olyan jogi megoldást választ, amely később elzárja őt más lehetőségektől – mutatott rá Tóth Ádám. Azt is az ügyfélnek kell megmondania, hogy az előzetes bizonyításkor milyen kérdéseket kíván feltenni a szakértőnek.
Megkeresésünkre a Fővárosi Főügyészség sajtóirodája azt válaszolta: a devizaalapú hitelszerződésekkel kapcsolatban az ügyészség eddig nem indított közérdekű keresetet, és nem is érkezett hozzá ilyen kérelem. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete arra emlékeztetett, hogy eddig csak az általános szerződési feltételek miatt indított bírósági eljárásokat. Konkrétan a devizahitelezési ügyekben egyelőre nem vetődött fel, hogy közérdekű pert, igényérvényesítést kezdeményezzenek pénzügyi szolgáltatók ellen.
Figyelmeztet a GKI. Sok családnál árfolyamgát nélkül is nőhet a lakáshitel-törlesztés 2014-től, a 2006–2008-ban népszerű, akkor lejáró lakás-takarékpénztári megtakarítással kombinált lakáshitelek törlesztője ugyanis jelentősen meghaladhatja a hitelfelvételkor kalkuláltat, ha akkor is erős marad a frank. Példájuk alapján egy 2006-ban felvett 80 ezer frankos hitel törlesztője negyven százalékkal is megugorhat.
origo.hu
Személyesen hívta vitára a miniszterelnök politikai igazgatója Magyar Pétert
