Budapest fő ütőere lehetne a Duna, de nincs kitalálva, mihez is kezdhetnénk a főváros páratlan adottságával. Évről évre születnek persze nagy ívű tervek, csinos számítógépes animációk arról, hogyan lehetne újra izgalmassá, látogathatóvá, élvezhetővé varázsolni a jelenleg jórészt belvárosi autópályaként használt folyópartot. A Belváros örömteli fejlesztése lassan elér a folyóhoz (lásd a Március 15. teret). De amíg a korzó le nem ér a Dunáig, addig civil egyesületek építenek ki kulturális ösvényt a folyam két partján.
A nemzetközi Duna-napon, június 29-én megnyílt Duna-tanösvény (www.dunatanosveny.hu/) egy 13 pontból álló, informatív sétatúra a Margit híd és a Petőfi híd között a budapesti Duna-parton. A Valyo-cCsoport és az Artopolis Egyesület kezdeményezésének célja, hogy a fővárosiak és a turisták birtokba vegyék a folyópartot, és élvezzék Budapest egyik legnagyobb természeti kincsét. Természeti értékek bemutatásától kortárs művészeti alkotásokig terjednek a látnivalók. A Valyo-csoport néhány lelkes budapesti fiatalból áll, akik imádják a Dunát, a várost, és szeretnék jobbá tenni az életterüket. Az Artopolis Egyesület 2008-ban hagyományteremtő szándékkal indította el a Placcc fesztivált, hogy bemutassa a magyar közönségnek a külföldön már ismert helyszínspecifikus művészetet, és inspirálja a hazai alkotókat. Ennek szellemében hozták most létre a Duna-tanösvényt.
A Margit-szigettől a Petőfi híd budai hídfőjéig tartó útvonal során fiatal kortárs grafikusok, képzőművészek és építészek munkái mesélnek a Duna múltjáról, jelenéről és jövőjéről különböző infopontokon. Az ételt, tehát életet adó dunai piacoktól a folyami öngyilkosságok haláltáncát ábrázoló képregényekig terjed a tanösvény kínálata. „A száradók az uszoda laczikonyhájába vették be magukat, s ott vaczogó foggal eszik a tormás kolbászt, didergő szájjal isszák rá a sört és szederjes ajakkal szivaroznak. A gyermekek meg a kedves magyar ananászt, a főtt kukoriczát fogyasztják” – tudjuk meg egy 1877-es szövegből a dunai fürdők múltját bemutató ponton, a Bem rakparton. A Parlament előtti mólón fátylak lebegnek a víz fölött. A Stég nevű pont valóban egy egyszerű stég a Belgrád rakparton, amely a város zajait kiszűrve a folyóra és a megunhatatlan budai panorámára fókuszál. Külön e célból létrehozott okostelefonos alkalmazással további érdekes információk olvashatók a Duna világáról a helyszíneken. A pontok bejárása után a Stégen le lehet dőlni a növényekkel körbevett nyugágyakra. A tanösvény október 3-ig tart nyitva, az alkotók addig többször tartanak majd ingyenes, vezetett túrákat is. A Duna-tanösvény a Külügyminisztérium támogatásával valósult meg.
Nevessen ön is a magából megint bohócot csináló Magyar Péteren! - mém