Kultúrkorzó a Duna mentén

Életet lehelne az elfelejtett budapesti Duna-partba a Duna Tanösvény nevű lokálpatrióta kulturális kezdeményezés.

Rajcsányi Gellért
2011. 08. 03. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Budapest fő ütőere lehetne a Duna, de nincs kitalálva, mihez is kezdhetnénk a főváros páratlan adottságával. Évről évre születnek persze nagy ívű tervek, csinos számítógépes animációk arról, hogyan lehetne újra izgalmassá, látogathatóvá, élvezhetővé varázsolni a jelenleg jórészt belvárosi autópályaként használt folyópartot. A Belváros örömteli fejlesztése lassan elér a folyóhoz (lásd a Március 15. teret). De amíg a korzó le nem ér a Dunáig, addig civil egyesületek építenek ki kulturális ösvényt a folyam két partján.
A nemzetközi Duna-napon, június 29-én megnyílt Duna-tanösvény (www.dunatanosveny.hu/) egy 13 pontból álló, informatív sétatúra a Margit híd és a Petőfi híd között a budapesti Duna-parton. A Valyo-cCsoport és az Artopolis Egyesület kezdeményezésének célja, hogy a fővárosiak és a turisták birtokba vegyék a folyópartot, és élvezzék Budapest egyik legnagyobb természeti kincsét. Természeti értékek bemutatásától kortárs művészeti alkotásokig terjednek a látnivalók. A Valyo-csoport néhány lelkes budapesti fiatalból áll, akik imádják a Dunát, a várost, és szeretnék jobbá tenni az életterüket. Az Artopolis Egyesület 2008-ban hagyományteremtő szándékkal indította el a Placcc fesztivált, hogy bemutassa a magyar közönségnek a külföldön már ismert helyszínspecifikus művészetet, és inspirálja a hazai alkotókat. Ennek szellemében hozták most létre a Duna-tanösvényt.
A Margit-szigettől a Petőfi híd budai hídfőjéig tartó útvonal során fiatal kortárs grafikusok, képzőművészek és építészek munkái mesélnek a Duna múltjáról, jelenéről és jövőjéről különböző infopontokon. Az ételt, tehát életet adó dunai piacoktól a folyami öngyilkosságok haláltáncát ábrázoló képregényekig terjed a tanösvény kínálata. „A száradók az uszoda laczikonyhájába vették be magukat, s ott vaczogó foggal eszik a tormás kolbászt, didergő szájjal isszák rá a sört és szederjes ajakkal szivaroznak. A gyermekek meg a kedves magyar ananászt, a főtt kukoriczát fogyasztják” – tudjuk meg egy 1877-es szövegből a dunai fürdők múltját bemutató ponton, a Bem rakparton. A Parlament előtti mólón fátylak lebegnek a víz fölött. A Stég nevű pont valóban egy egyszerű stég a Belgrád rakparton, amely a város zajait kiszűrve a folyóra és a megunhatatlan budai panorámára fókuszál. Külön e célból létrehozott okostelefonos alkalmazással további érdekes információk olvashatók a Duna világáról a helyszíneken. A pontok bejárása után a Stégen le lehet dőlni a növényekkel körbevett nyugágyakra. A tanösvény október 3-ig tart nyitva, az alkotók addig többször tartanak majd ingyenes, vezetett túrákat is. A Duna-tanösvény a Külügyminisztérium támogatásával valósult meg.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.