Néhány hónapos csend után ismét heves viták övezik a kanadai–román Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) Verespatakra tervezett aranybányaprojektjét Romániában. Az indulatokat Kelemen Hunor művelődési és örökségvédelmi miniszter döntése korbácsolta fel, aki nemrég jóváhagyta az erdélyi település Kirnyik-hegységének régészeti mentesítési bizonylatát, ezáltal újabb fontos akadály hárult el a beruházás megvalósítása elől. A tárcavezető – aki nem mellékesen a kormányzó Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke is – lépése váratlan fordulatnak számít, hiszen korábban ellenezte a ciántechnológiás bányaprojektet, most azonban hathatós támogatást nyújtott az RMGC-nek. A bányanyitást ellenző civil és zöldszervezetek Bukarestben és Erdély nagyvárosaiban rendezett tüntetéseken követelik Kelemen Hunor lemondását, mivel szerintük a kanadaiak megvesztegették a politikust, Kelemen Hunor azzal védekezik, hogy éppenséggel az ő engedélye révén menekülhet meg a pusztulástól Verespatak épített öröksége.
A Golddal kötött paktum szerint ugyanis a beruházó köteles 140 millió dollárt fordítani – fele-fele arányban – a Fehér megyei község, valamint Románia egyéb műemlékeinek, régészeti leleteinek restaurálására, konzerválására; ezzel a tervek szerint megmenekülne Verespatak régészeti és építészeti örökségének nyolcvan százaléka. A több mint kétezer éves római kori leletek és tárnák viszont nem, ezek ugyanis a kitermelésre kiszemelt gazdag arany- és ezüstlelőhellyel együtt a Kirnyik-hegyben találhatók. A beruházás ellenzőit ugyanakkor nem győzték meg Kelemen Hunor azon érvei sem, miszerint a beruházó nem kapja meg a kitermelési engedélyt, ha a legcsekélyebb kétely is felmerül azzal kapcsolatban, hogy a terv veszélyes az egészségre és a környezetre.
A Román Tudományos Akadémia elnöksége a napokban megerősítette korábbi döntését, miszerint ellenzi a ciántechnológiás aranybánya-beruházást, amelyről szerintük népszavazást kellene rendezni Romániában. A Romániai Műemlékvédelmi Bizottság szakértői ugyanakkor Verespatak világörökséggé nyilvánítását szorgalmazzák, és levélben követeltek magyarázatot a kulturális minisztertől arra, milyen indokok, érvek alapján bocsátotta ki a régészeti mentesítési engedélyt úgy, hogy nem kérte ki a szakmai testület véleményét. Kelemen Hunor különben korábban úgy vélekedett: nem megoldás Verespataknak az UNESCO világörökségi listájára történő felkerülésével kísérletezni, mert egy esetleges pozitív döntésig a település épített öröksége elpusztul.
Jelzésértékű, hogy Kelemen Hunort pártján belül is bírálják Verespatak-ügyben. Eckstein-Kovács Péter volt RMDSZ-es szenátor, Traian Basescu államfő kisebbségügyi tanácsosa szerint miközben a minisztert semmi sem kötelezte a régészeti mentesítési engedély kibocsátására, a műemlék-restaurálásra szánt összeg elfogadásával a tárcavezető elkötelezte magát a projekt mellett. Megoszlanak a vélemények az RMDSZ-szel együtt kormányzó Demokrata–Liberális Pártban (PDL) is, amelynek vezetősége évek óta támogatja a bányanyitást.
Monica Macovei, a párt alelnöke és európai parlamenti képviselője a napokban arra figyelmeztetett: a kitermelésnek beláthatatlan következményei lesznek a térségre. Macovei kritikájára reagálva Emil Boc kormányfő a bukaresti közszolgálati televízióban közölte: nem rajong a verespataki tervekért, a végső döntést pedig a romániai és külföldi szakértők véleményezése alapján hozza meg. Kilátásba helyezte, hogy a román állam újra fogja tárgyalni az RMGC-vel kötött szerződést, mert az előnytelen az országnak. (A kontraktus titkosított, de a kanadaiak állítják: a bányaberuházás négymilliárd dollár bevételt jelent Romániának.) A végső engedélyezés Borbély László környezetvédelmi miniszter kezében van, akiről egyre többen úgy vélekednek, korrupciós botrányai miatt zsarolható vált Verespatak-ügyben.
Borbély közölte, a magyar hatóságok a napokban elküldik Bukarestnek a verespataki projekt hatástanulmányáról alkotott álláspontjukat, a román kormány pedig várhatóan év végéig dönt a bányanyitásról. A tárcavezető hozzátette: a befektető elfogadta azt a feltételt, hogy csökkentse a majdani zagytározó ciántartalmát.
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése