Megvásárolták Bukarestet a bányaépítők

Várhatóan még ebben az évben eldől Romániában a verespataki színesfémbánya sorsa, és egyre valószínűbb, hogy a bukaresti kormány szabad utat ad a ciántechnológiás beruházásnak. A bánya miatt ismét fellángoltak az indulatok, a román állam pedig a kanadai befektetővel kötött szerződés újratárgyalására készül.

2011. 08. 12. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Néhány hónapos csend után ismét heves viták övezik a kanadai–román Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) Verespatakra tervezett aranybányaprojektjét Romániában. Az indulatokat Kelemen Hunor művelődési és örökségvédelmi miniszter döntése korbácsolta fel, aki nemrég jóváhagyta az erdélyi település Kirnyik-hegységének régészeti mentesítési bizonylatát, ezáltal újabb fontos akadály hárult el a beruházás megvalósítása elől. A tárcavezető – aki nem mellékesen a kormányzó Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke is – lépése váratlan fordulatnak számít, hiszen korábban ellenezte a ciántechnológiás bányaprojektet, most azonban hathatós támogatást nyújtott az RMGC-nek. A bányanyitást ellenző civil és zöldszervezetek Bukarestben és Erdély nagyvárosaiban rendezett tüntetéseken követelik Kelemen Hunor lemondását, mivel szerintük a kanadaiak megvesztegették a politikust, Kelemen Hunor azzal védekezik, hogy éppenséggel az ő engedélye révén menekülhet meg a pusztulástól Verespatak épített öröksége.
A Golddal kötött paktum szerint ugyanis a beruházó köteles 140 millió dollárt fordítani – fele-fele arányban – a Fehér megyei község, valamint Románia egyéb műemlékeinek, régészeti leleteinek restaurálására, konzerválására; ezzel a tervek szerint megmenekülne Verespatak régészeti és építészeti örökségének nyolcvan százaléka. A több mint kétezer éves római kori leletek és tárnák viszont nem, ezek ugyanis a kitermelésre kiszemelt gazdag arany- és ezüstlelőhellyel együtt a Kirnyik-hegyben találhatók. A beruházás ellenzőit ugyanakkor nem győzték meg Kelemen Hunor azon érvei sem, miszerint a beruházó nem kapja meg a kitermelési engedélyt, ha a legcsekélyebb kétely is felmerül azzal kapcsolatban, hogy a terv veszélyes az egészségre és a környezetre.
A Román Tudományos Akadémia elnöksége a napokban megerősítette korábbi döntését, miszerint ellenzi a ciántechnológiás aranybánya-beruházást, amelyről szerintük népszavazást kellene rendezni Romániában. A Romániai Műemlékvédelmi Bizottság szakértői ugyanakkor Verespatak világörökséggé nyilvánítását szorgalmazzák, és levélben követeltek magyarázatot a kulturális minisztertől arra, milyen indokok, érvek alapján bocsátotta ki a régészeti mentesítési engedélyt úgy, hogy nem kérte ki a szakmai testület véleményét. Kelemen Hunor különben korábban úgy vélekedett: nem megoldás Verespataknak az UNESCO világörökségi listájára történő felkerülésével kísérletezni, mert egy esetleges pozitív döntésig a település épített öröksége elpusztul.
Jelzésértékű, hogy Kelemen Hunort pártján belül is bírálják Verespatak-ügyben. Eckstein-Kovács Péter volt RMDSZ-es szenátor, Traian Basescu államfő kisebbségügyi tanácsosa szerint miközben a minisztert semmi sem kötelezte a régészeti mentesítési engedély kibocsátására, a műemlék-restaurálásra szánt összeg elfogadásával a tárcavezető elkötelezte magát a projekt mellett. Megoszlanak a vélemények az RMDSZ-szel együtt kormányzó Demokrata–Liberális Pártban (PDL) is, amelynek vezetősége évek óta támogatja a bányanyitást.
Monica Macovei, a párt alelnöke és európai parlamenti képviselője a napokban arra figyelmeztetett: a kitermelésnek beláthatatlan következményei lesznek a térségre. Macovei kritikájára reagálva Emil Boc kormányfő a bukaresti közszolgálati televízióban közölte: nem rajong a verespataki tervekért, a végső döntést pedig a romániai és külföldi szakértők véleményezése alapján hozza meg. Kilátásba helyezte, hogy a román állam újra fogja tárgyalni az RMGC-vel kötött szerződést, mert az előnytelen az országnak. (A kontraktus titkosított, de a kanadaiak állítják: a bányaberuházás négymilliárd dollár bevételt jelent Romániának.) A végső engedélyezés Borbély László környezetvédelmi miniszter kezében van, akiről egyre többen úgy vélekednek, korrupciós botrányai miatt zsarolható vált Verespatak-ügyben.
Borbély közölte, a magyar hatóságok a napokban elküldik Bukarestnek a verespataki projekt hatástanulmányáról alkotott álláspontjukat, a román kormány pedig várhatóan év végéig dönt a bányanyitásról. A tárcavezető hozzátette: a befektető elfogadta azt a feltételt, hogy csökkentse a majdani zagytározó ciántartalmát.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.