Az új továbbképzési struktúra ötévente 120 kredit továbbképzés teljesítését várja el a pedagógusoktól, amelynek legalább a felét úgynevezett tartalmi megújító képzésekkel tudják teljesíteni. Ezeket a továbbképzési programokat az állam teljesen ingyenesen biztosítja részükre, ideértve nemcsak a képzésekben való részvételt, hanem a képzés egész időtartama során az étkezést, a magas minőségű szállást, sőt, a tömegközlekedésben való helyközi utazás is szinte egészében ingyenes lesz a résztvevők számára. Ez az új rendszer biztosítja a pedagógusoknak, hogy kizárólag a továbbképzésekben való aktív részvételre az ebben rejlő szakmai fejlődési lehetőségre koncentrálhassanak.

Egyrészt a köznevelés közszolgálat, amelynek kereteiért, működéséért az állam felelősséget vállal, ennek pedig a közszolgálat egyetemén van a legjobb helye, ahol több más, alapvető állami feladatellátásban dolgozókat is képeznek. Másrészt, az NKE hosszú évek óta biztosítja a kormánytisztviselők továbbképzését, így széleskörű tapasztalatokkal rendelkezik egy ilyen hatalmas méretű logisztikát igénylő rendszer megszervezésében. Ugyanakkor a továbbképzések megvalósításában az idei tanévben további tizenöt pedagógusképző egyetem vesz részt, így biztosítva a területi lefedettséget, hogy a pedagógusok az egész országban a lakóhelyükhöz lehető legközelebbi helyszínen, minél kevesebb utazással tudjanak részt venni a programokban. A képzések tartalma országszerte egységes, magas minőségüket pedig többek között a lebonyolításban közreműködő egyetemek is biztosítják.

A továbbképzések fejlesztésében részt vevő szakemberek közül sokan közreműködtek korábban a tantervek és a tankönyvek elkészítésében, és széleskörű tudásuk mellett legtöbben gyakorló pedagógusként is dolgoznak vagy dolgoztak a hétköznapokban. A képzések között mind az óvodapedagógusok, mind a tanítók, mind pedig a középiskolai tanárok számára számos érdekesnek ígérkező és újszerű program található, amelyek a tartalomnak megfelelően változatos módszertani keretek között – személyes jelenléttel zajló, többnapos képzések, utazással nem járó online jelenléti programok, önálló tanulásra készített digitális tartalmak, több elemből felépülő vegyes továbbképzések stb. – valósulnak meg. 

Minden esetben törekedtek a fejlesztő szakemberek arra, hogy az elméleti ismeretek átadásán túl az élményszerű, gyakorlati tudásszerzés legyen a fókuszban, hiszen így tudja igazán segíteni egy továbbképzés az új ismeretek mindennapi óvodai-iskolai munkába történő beépítését. 

Az újonnan fejlesztett programok mellett a pedagógusok találkozhatnak olyan, korábbról már ismert, sikeres és népszerű továbbképzésekkel is, mint például a minden idők legjobb női sakkozója, Polgár Judit által kifejlesztett pedagógiai módszerre épülő Sakkpalota és a Sakktesi programok, a fizikatanárok körében évek óta méltán sikeres Fizikatanári ankét, vagy az Országgyűlés Hivatalának élménygazdag, részben az Országház épületében lebonyolításra kerülő képzése a hazai parlamentarizmus történetéről.

A pedagógusok között már-már közhelyszámba menő, de valós tapasztalat, hogy a jelen óvodás-iskolás nemzedékei egészen mások, egészen más környezetben szocializálódnak, mint akár csak évtizedekkel ezelőtt. A digitalizáció, a kommunikációs felületek változása, a közösségekben való együttélés normarendszerének vagy a körülöttünk lévő világban tapasztalható változásoknak a megértése – de a sort még hosszan lehetne folytatni – olyan kulcskérdések, amelyekkel kapcsolatban egy pedagógusnak naprakésznek kell lennie, hogy munkája során az értelmi, az érzelmi és az erkölcsi nevelés megfelelő egyensúlyát meg tudja teremteni, és stabil értékeken nyugvó, biztonságos környezetet tudjon biztosítani a gyermekek fejlődéséhez, tanulásához. 

Az, hogy már az első évben közel 25 ezer óvodapedagógus, tanító és tanár jelentkezett az új típusú tartalmi megújító képzésekre, mutatja, hogy a motiváció legtöbbjükben megvan. Az új pedagógus-továbbképzési rendszer ezt szeretné saját eszközeivel elősegíteni. 

A szerző a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanácsadója, korábbi helyettes államtitkár