Moldovai nyelvháború

Heves politikai vita dúl a Moldovai Köztársaság és autonóm területe, Gagauzia között a román nyelv használata miatt. Chisinaui vezetők szeparatizmussal vádolják a komrati kormányzóságot a hivatalos államnyelv elutasítása, valamint önálló érettségi oklevelek kibocsátása miatt.

A gagauz diákok egy részének rossz érettségi előmenetele miatt hidegült el a Moldova, valamint az ország délkeleti felében fekvő Gagauz Autonóm Terület viszonya. A chisinaui oktatási minisztérium idén némileg szigorított a román nyelvvizsgán, emiatt a júliusban rendezett érettségin az ezer gagauz maturandus közel öt százaléka elbukott az államnyelvnek számító tantárgyból. A komrati politikai vezetőség presztízskérdést kreált a 45 végzős kudarcából, és úgy döntött, önálló érettségi bizonyítványt bocsát ki, amelyből viszont kiiktatta a román nyelv és irodalom tantárgyat. Nem hagyta annyiban a dolgot a moldovai oktatási tárca, amely érvénytelennek nyilvánította a bizonyítványokat, így azokat az ország egyetemei nem fogadják el.
A nézeteltérés példa nélküli a területi önrendelkezését 1990-ben egyoldalúan kikiáltó, a moldovai alkotmány által azonban csak négy évvel később elismert Gagauzia önálló fennállása óta. (Moldovának van még egy másik, az országtól 1991-ben polgárháború nyomán függetlenedett tartománya is, a Dnyeszter menti Köztársaságot azonban Oroszországon kívül egyetlen állam sem ismeri el.) A mindössze 1900 négyzetkilométeren fekvő, 157 ezer lakosú autonóm területet túlnyomó többségében török eredetű, de ortodox keresztény gagauzok lakják, akik a XIII. században telepedtek meg Besszarábia déli részén. Miközben az autonóm területen a románon kívül a gagauz és az orosz is hivatalos nyelvnek számít, a lakosság többnyire oroszul érintkezik egymással, két évtizeddel ezelőtt pedig ellenségesen fogadta a román hivatalos rangra emelését. Nemtetszésük fokozódott, amikor a 2009-ben hatalomra jutott chisinaui pártok egyre hangsúlyosabban álltak ki amellett, hogy Moldovát többségében románok lakják, ennek megfelelően a román nyelvhasználatot helyezték előtérbe az orosszal szemben.
Mihail Formuzal, Gagauzia kormányzója (baskanja) szerint az autonóm terület 55 iskolájában idegen nyelvként kellene tanítani a románt, mindemellett a chisinaui alkotmánybírósághoz fordult annak megállapítására, jogos-e, hogy az oktatási intézményekben a románt, és nem a „moldovai” nyelvet oktatják. Formuzal abba kapaszkodik, hogy a román érzelmű moldovai kormány többszöri próbálkozása ellenére az alaptörvényben máig nem sikerült az államnyelvet moldovairól románra módosítani.