Kettős merényletével az Európát fertőző multikulturalizmus elleni forradalom magját akarta elvetni Anders Behring Breivik. Hogy kitör-e a forradalom, kétséges. A multikulturalizmus előnyeiről és hátrányairól szóló, tavaly megkezdődött európai társadalmi vitát azonban sikerült felélesztenie – erről tanúskodnak a norvégiai terrortámadások után közel egy héttel megjelent sajtóelemzések.
Tavaly nyáron Thilo Sarrazin kijelentéseitől volt hangos a sajtó, a német szociáldemokrata politikus a multikulturalizmus bukásáról értekezett különböző médianyilatkozataiban. Sarrazin mondandóját – kevésbé éles szavakkal – megismételte Angela Merkel német kancellár, David Cameron brit miniszterelnök és Nicolas Sarkozy francia államfő. A Reuters hírügynökségnek nyilatkozó elemzők azonban hiányolják a valódi társadalmi párbeszédet a témában. Szerintük a szélsőséges nézeteket valló pártok népszerűségének növekedése Európa-szerte azt bizonyítja, hogy a gazdasági válság által hátrányosan érintett polgárok a bevándorlókat teszik felelőssé minden bajukért. „Ha a norvégiai merényletek következtében nem kezdődik meg egy őszinte vita (a multikulturalizmusról), nem sikerül háttérbe szorítani a radikális csoportokat, a helyzet csak roszszabbodni fog, és hasonló támadásokra kerülhet sor” – véli Lilit Gevorgyan, az IHS Global Insight kutatóintézet munkatársa. Pascal Perrineau, a párizsi politikai tanulmányok intézetének professzora szerint a norvég merényletek láttán csökken a szélsőséges mozgalmak, mint a francia Nemzeti Front népszerűsége, más szakértők ugyanakkor úgy gondolják, az erőszak csak azt bizonyítja, hogy súlyos társadalmi gondok vannak, és még inkább előtérbe kerülnek a többség és a kisebbség együttélésének problémái.
origo.hu
Orbán Viktor Hont András publicistával vitázik – percről percre követjük az eseményt
