Svédországban nemrég nyitotta meg kapuit az az óvoda, amely arra akarja nevelni a gyerekeket, hogy későbbi társadalmi elvárásaikra ne legyenek hatással a férfiak és a nők közötti különbségek. A tanárok ezt különböző nevelési módszerekkel próbálják elérni. A svéd nyelvben használatos személyes névmások esetében például nem tesznek utalást arra, hogy „ő”, vagyis a gyermek, akiről beszélnek, fiú-e vagy lány. Ehelyett keresztnevüket használják, „barátokként” utalnak rájuk, esetleg a finn nyelvből kölcsönvett „hen” szót alkalmazzák, amely azonos a magyar „ő” névmással. Gondos körültekintéssel válogatták ki az óvoda könyveit is, hogy még véletlenül se találkozzanak a gyermekek azokkal a sztereotípiákkal, amelyek neveltetésüket káros módon befolyásolhatnák. Csipkerózsika vagy Hamupipőke történetét ennek megfelelően nem ismerhetik meg a lurkók, ezzel szemben hallhatnak olyan mesét, amelyben két zsiráf befogad egy magára hagyott krokodilkölyköt. Az óvodai játékok kevésbé különlegesek: autók, traktorok és babák közül válogathatnak a gyerekek. Az érdekesség azonban az, hogy ezeket szándékosan egymás mellé teszik, hogy a gyerek saját maga döntse el, melyikkel akar játszani. Ha a fiúknak babázni van kedvük, esetleg öltözködőset akarnak játszani, senki nem akadályozza meg ebben őket. – Az élet teljes spektrumát felkínáljuk nekik, nem csak a felét – ezért tesszük azt, amit teszünk – nyilatkozta Lotta Rajalin, az Egalia óvoda igazgatónője. Mint mondja, a fiúk tudják magukról, hogy fiúk, a lányok tudják magukról, hogy lányok, nem biológiailag akarják megváltoztatni őket. – Meg akarom változtatni a társadalmunkat. (…) Az én felfogásom szerint nem létezik lányok világa és fiúk világa – mondta a BBC-nek Emelie Andersson 27 éves óvónő.
A gyerekpszichológusok nem értenek teljes mértékben egyet az Egalia politikájával. – Három és hét éves kor között kezd kialakulni a gyermekek identitása, ennek egy része pedig a nemükhöz kötődik, ez tagadhatatlan – közölte Linda Blair pszichológus, aki szerint nem helyénvaló mesterségesen elszigetelni a gyerekeket a valódi világtól. – Bizonyos értelemben nagyon jellemző ez a svédekre. Azt hiszik, ha valamit intézményesítenek, minden azonnal megváltozik – véli Philip Hwang, a göteborgi egyetem pszichológusprofesszora. A nők és a férfiak közötti egyenjogúság elve szent és sérthetetlen a svédek számára, tavaly azonban a skandináv országban is megbotránkozást okozott egy házaspár: Pop nevezetű gyermekük nemét – a közeli hozzátartozókon kívül – nem voltak hajlandók elárulni senkinek sem. (Kanadában egy Storm nevű gyermek esetében tették ugyanezt.)
A társadalmi előítéletek lebontására törekszik az ITV brit kereskedelmi televízió is, amely felélesztett egy régi bábfilmsorozatot. Az 1950-es évektől kezdve kisebb megszakításokkal 2004-ig vetített sorozatot idén szeptemberben láthatják újra a tévénézők. Főhőse Sooty, a sárga kis mackó, aki két barátjával, Soo-val, a pandalánnyal és Sweeppel, a szürke kiskutyával különböző kalandokat él át. A filmkészítők a korral haladva tesznek eleget a közönség igényeinek: a kisállatok laptopot használnak, iPod-jaikon hallgatnak zenét, Soo pedig megválik kötényétől és poroló rongyától, többé nem takarítja a házat, inkább internetezik és frizbizik. – Soo nem felel többé a házimunkáért, és nem gondoskodik a két fiúról – sokkal nagyobb lesz közöttük az egyenlőség – magyarázza Jamila Metran, az ITV műsorokért felelős vezetője. A politikai korrektség jegyében iktatták ki a Noddy nevezetű fiú kalandjait elmesélő könyvekből és rajzfilmsorozatból a „golliwoggokat”. A golliwoggok nagy hajú, fekete emberkék, népszerű szereplői az angolszász gyerekkönyveknek a XIX. századtól kezdve a XX. század második feléig. Az utóbbi évtizedekben azonban emberjogi szervezetek rasszistának titulálták a golliwoggokat ábrázoló meséket, így Mr. Golly autószerelő helyét a skót Mr. Sparks vette át 2004-ben.
Az új felállás minden bizonynyal nem borzolja a nézők kedélyállapotát úgy, ahogy két évvel ezelőtt a BBC, amikor gyermekműsorában több közismert angol mondókát átírt, nehogy traumát okozzanak a gyerekeknek. Az egyik mondóka Humpty Dumptyról szól, aki egy falon ücsörögve a földre zuhan. A vers szerint Humpty Dumptyt a király egész udvartartása igyekszik összerakni, de nem járnak sikerrel. A másik mondóka Miss Muffetról, a békésen uzsonnázó kislányról szól, akit elriaszt egy mellé letelepedő pók. Mondani sem kell, hogy a BBC változatában Humpty Dumptynak kutya baja, Miss Muffet pedig összebarátkozik a nyolclábúval. Tom Harris munkáspárti parlamenti képviselő gyermekeivel nézte a szóban forgó műsort, amelyet szánalmasnak nevezett. – Miss Muffet, a gyerekirodalom leghíresebb arachnofóbja összebarátkozik a pókkal, ahelyett, hogy hagyta volna, hogy édesapja elsöpörje egy újsággal – nyilatkozta felháborodottan. A BBC azzal indokolta a politikailag korrekt változatot, hogy a műsorkészítők kreatívak akartak lenni.
origo.hu
Napi Balfék: Kiket keres Karácsony?
