Rakétavédelem a támadás előtt?

Az európai rakétavédelmi projektet az Egyesült Államok arra használhatja, hogy felkészüljön az Irán elleni támadásra – nyilatkozta csütörtökön Ankarában Dmitrij Rogozin, Oroszország NATO-hoz akkreditált nagykövete, aki ismét kinyilatkoztatta az orosz álláspontot, miszerint egy rakétavédelmi rendszer nem tisztán védelmi eszköz.

Oroszországban és másutt komoly és szavahihető szakértők tartanak attól, hogy az európai rakétavédelmi rendszer létrehozása, melyet hivatalosan az iráni fenyegetés blokkolásával indokolnak, valójában egy Irán elleni támadás előkészületeinek előzménye lenne – nyilatkozta Rogozin a RIA Novosti hírügynökségnek a török fővárosban. Ankarában vendéglátóival éppen erről a témáról tárgyalt, hiszen az amerikai tervekben Törökország is szerepel, mint amely befogadja majd a rendszer egyik radarját.
A nagykövet úgy véli, hogy az amerikaiak az európai partnereikkel és Oroszországgal folytatott tárgyalásaiktól függetlenül tervük megvalósítására törnek. Példaként felhozta az amerikai és a román kormány által nemrégiben kötött megállapodást, mely alapján elfogó rakétákat telepítenek Bukarest közelébe, s melyen alig száradt meg a tinta, a USS Monterey rakétacirkáló (fedélzetén ellenrakétákkal és az irányításukhoz szükséges Aegis-rendszerrel) máris behajózott a Fekete-tengerre. Arra is utalt, hogy 2018-ig az amerikaiak más európai országokba is telepítenek ellenrakétákat. Ez utóbbival kapcsolatban a hírügynökség megnevezte Lengyelországot, és az oda telepítendő ellenrakétákról tényként közölte, hogy „azok képesek lesznek arra, hogy fenyegessék Oroszország stratégiai nukleáris potenciálját”.
Rogozin emlékeztetett arra is, egyetlen más NATO-ország sem rendelkezik (legalábbis a szóban forgó szinten) ellenrakéta-technológiával, így a szövetségeseknek nincsen választásuk, az amerikaiaktól kell vásárolniuk.
A nyilatkozatnak egy kevéssé ismert tény is súlyt ad. Törökország hamarosan dönteni készül arról, hogy milyen forrásból szerezzen be új, nagy teljesítményű lég- és rakétavédelmi rendszert. Az amerikai Patriot mellett pályázóként jelen van az európai SAMP-T, az orosz Sz–300-as és a kínai HQ–9-es rendszer is, ám amerikai és NATO-körök nemrégiben a török sajtón keresztül üzentek Ankarának, hogy ha kínai vagy orosz megoldást választanak, nem férhetnek hozzá kritikus rakétavédelmi információkhoz, hírszerzési adatokhoz.