Hans-Peter Uhl, a konzervatív német CDU/CSU parlamenti frakciójának belbiztonsági szóvivője a gyanúsnak vélt személyek megfigyelésének szigorítását sürgette a norvégiai események fényében. A politikus követelte a telefon-, illetve internetkapcsolatok adatainak legkevesebb hat hónapos tárolását. A liberális Szabad Demokrata Párt elnöke ezt azonban elutasította, hangoztatva: egy szabad társadalom csak akkor maradhat szabad, ha a szabadságjogokat akkor sem dobja sutba, ha védekeznie kell. A norvég merényletek következtében a szomszédos Svédországban több kormányzati épület biztonságát is megerősítették azzal az indokkal, hogy Svédországban sokkal aktívabbak a szélsőséges nézeteket valló csoportok, mint Norvégiában. Nagy-Britannia mecseteinél is szigorúbb biztonsági intézkedéseket rendeltek el. „Az emberek folyamatosan a hátuk mögé néznek, hátha mi leszünk a következő célpont” – közölte Mohammed Shafiq, az egyik legnagyobb angliai mozlim szervezet vezetője. Mohammed Bechari, az Európai Iszlám Konferencia vezetője szerint a nyugati társadalmak ugyan befogadók, de egyre jellemzőbb a bevándorló- és iszlámellenesség.
A Reuters idézi a norvég rendőrség februárban közzétett nemzetbiztonsági jelentését, amelyben a radikális iszlamista eszmék elterjedését vetítik előre. A szélsőjobboldali csoportokról megemlíti, hogy aktivitásuk mérsékelten növekedett 2010-ben. A rendőrség szerint egyesek ezen csoportok feltámasztására törekednek, de erős vezetők hiányában ez nem lehetséges.
Szakértők szerint Norvégia nem volt felkészülve egy ilyen jellegű támadásra, és a norvégok túlzottan biztonságban érezték magukat. A közlekedési problémák, a helikopterek hiánya és egy elsüllyedt csónak mind azt eredményezték, hogy a rendőröknek egy órájukba telt, amíg elfogták a gyilkost. A kommandósok kénytelenek voltak autókkal megtenni a 45 kilométeres utat Oslóból Utoya szigetére.
origo.hu
Kiderült, milyen idő lesz húsvét után
