Rengeteg visszaélés történik az árveréseken – állítja egy név nélkül nyilatkozó bírósági végrehajtó. A szakember szerint előfordul, hogy az olcsó vételből élő csalók pénzzel teli borítékot csúsztatnak a végrehajtó asztalára, így próbálják elérni, hogy ne legyen túl nagy konkurenciájuk az árverés során, és a minimumáron jussanak hozzá a kívánt autóhoz vagy az ingatlanhoz. – Persze ez nem jelenti azt, hogy az összes végrehajtó megvesztegethető, sőt, a csalók akár a végrehajtó megkerülésével is elérhetik a céljukat – tette hozzá. Az egyik módszerük az, hogy az árverés előtt a jelenlévők, akik jól ismerik egymást, megegyeznek, hogy kié lesz az adott ingatlan. Ha például egy tízmillió forint értékű lakás kerül kalapács alá, megbeszélik, hogy ki mennyit adna érte. A legtöbbet kínáló vásárlójelölt, aki esetünkben hétmilliót hajlandó kifizetni a lakásért, egyedül licitál, ezért minimumáron ötmillió forintért megveszi azt. Az ötmillió és a hétmillió forint közötti különbséget pedig szétosztja azok között, akik nem szóltak bele az árverésbe, így lehetővé tették számára az olcsó vételt.
Ritkán fordul elő, hogy az utcáról beeső civil vásárlók megnehezítik a bűnözők dolgát. A csalók alapos gyakorlatot szereztek abban, hogyan riasszák el a hétköznapi embereket az általuk kiszemelt autótól vagy ingatlantól – állítja a végrehajtó.
Előfordul az is, hogy a végrehajtónak is jut a pénzből. Jellemzően kétszer annyi, mint amennyi a vevőjelölteknek jár. A lapunknak nyilatkozó végrehajtó szerint a csalásnak ez a fajtája már csak azért is káros, mert mind az adós, mind a hitelező rosszul jár vele, hiszen a piaci árnál jóval kevesebbet kap az elárverezett értékekért. Sőt, a megvesztegetést visszautasító végrehajtó is rosszul jár, mert a kevesebbért eladott autó vagy ingatlan után kevesebb jutalékot kap.
Ez a módszer azért is nagyon népszerű a csalók között, mert nagyon nehéz leleplezni. Azokban az esetekben, amikor a nyomozóknak sikerült lefülelniük a bűnözőket, rendszerint különleges módszerekhez kellett folyamodniuk, le kellett hallgatniuk a csalók telefonbeszélgetéseit, vagy rejtett felvételt kellett készíteniük az egyezkedésről. Persze néhány csalásnak nyoma is marad, így ezeket könnyebb leleplezni. Ilyenek például azok az esetek, amikor az olcsó vételre vadászó csaló összejátszik a végrehajtóval azért, hogy ő legyen az egyetlen licitáló. Ekkor az árverést csak azokon a helyeken hirdetik meg, ahol kötelező, hogy minél kevesebben értesüljenek róla. Aki mégis tudomást szerez az árverés helyéről és időpontjáról, annak rendszerint azt hazudják, hogy az árverés elmarad, majd az árverés tárgyát a lehető legkisebb áron, az előzőleg megbeszélt feltételek mellett az veszi meg, aki összejátszott a végrehajtóval. A nyomozó ügyészség már olyan esettel is találkozott, amikor az árverést nem tartotta meg a végrehajtó, de az elmaradt kereskedés dokumentációját később mégis elkészítette. Természetesen ez esetben is egyetlen személy érdeklődött az árverezési tárgy után, és végül a lehető legalacsonyabb áron meg is vette. A lapunk birtokába került dokumentumok szerint arra is akadt példa, hogy a vevő a végrehajtó közeli ismerősei közül került ki, és a megvásárlás után túl is adott az olcsón megvett lakáson.
A végrehajtó szerint e helyzeten az elektronikus árverések sem sokat javítottak, mert a hatvannapos internetes licitet követően zajlik egy hagyományos árverés is. Ez utóbbin a vevőjelöltek még ráígérhetnek az online aukció legmagasabb ajánlatára. Az online licitek nem nem túl népszerűek, mert az aukció résztvevőinek le kell tenniük a kikiáltási ár tíz százalékának megfelelő biztosítékot, amely egy ingatlan esetében több millió forint is lehet, és ezt a pénzt a nem elég nagy öszszeget kínáló vevőjelöltek csak az árverés után kapják vissza. Online árveréskor egy hónapig vagy tovább is a végrehajtónál kell lennie ennek a pénznek, míg hagyományos licit esetén csupán néhány óráig kénytelen a vevőjelölt nélkülözni ezt az összeget.
origo.hu
Busszal ütközött egy autó Kispesten, hatan megsérültek
