Az egyik kedvelt módszer az, hogy az árverés előtt a jelenlévők, akik jól ismerik egymást, megegyeznek abban, hogy kié lesz az adott ingatlan. Ha például egy tízmillió forint értékű lakás kerül kalapács alá, megbeszélik, hogy ki mennyit adna érte. A legtöbbet kínáló vásárlójelölt, aki a példánkban hétmilliót hajlandó kifizetni a lakásért, egyedül licitál, ezért minimumáron ötmillió forintért megveszi. Az ötmillió és a hétmillió forint közötti különbséget pedig szétosztja azok között, akik nem szóltak bele az árverésbe, így lehetővé tették számára az olcsó vételt. Ez azt jelenti, hogy akár több százezer forint is ütheti azoknak a markát, akik valójában azért kapják ezt a pénzt, mert nem tettek semmit. A lapunknak nyilatkozó szakember szerint előfordul, hogy a végrehajtó is kap a pénzből. A szokás az, hogy neki kétszer annyi jár, mint a többi jelenlévőnek. A gond az, hogy az így megszerzett összeget gyakorlatilag az adóstól veszik el, akinek ennyivel nagyobb tartozás marad a nyakán, hiszen ennyivel kevesebbet fizethet ki az árverés bevételéből a hitelezőjének.
Részletek a 11. oldalon
Sok a csaló az árveréseken
Rengeteg visszaélés történik az árveréseken – jelentette ki egy név nélkül nyilatkozó bírósági végrehajtó, aki lapunk rendelkezésére bocsátotta több kétes ügy dokumentációját is. A szakember szerint előfordul, hogy az olcsó vételből élő csalók megvesztegetik a végrehajtót, hogy minimális áron jussanak hozzá a kívánt autóhoz vagy az ingatlanhoz.
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!