Több tízezer forintba kerül a lakóépületek energetikai tanúsítványainak megszerzése. Márpedig ez is elengedhetetlen feltétele annak, hogy az adott lakás indulhasson a zöldberuházási rendszer részeként kiírt energiahatékonysági pályázaton. A vonatkozó rendelet ugyan kimondja, hogy a tanúsítvány elkészítése óránként 5500 forintba kerül, az viszont már nem derül ki, hogy az érték áfával vagy anélkül értendő. Ezenkívül az sincs teljeskörűen meghatározva, hogy egy-egy tanúsítvány elkészítése hány munkaórát vehet igénybe. Az új építésű házak és a társasházak lakásainak felmérését ugyanakkor maximalizálták, egyaránt két órában. A hétfő óta elérhető energetikai pályázatok esetében a tanúsítási eljárást kétszer is el kell végeztetni. Először ahhoz, hogy kiderüljön, milyen besorolásba tartozik a felújítandó épület, másodszor pedig a beruházás elkészültével, hogy látszódjon, sikerült-e elérni a támogatás elnyeréséhez szükséges energiamegtakarítást. Ezek azonban csak átmeneti költséget jelentenek, hiszen a vissza nem térítendő segítség részeként a tanúsítványok ára elszámolható.
A pályázati kiírás szerint viszont nem nyújt fedezetet a támogatás a beruházás azon részeire, amelyek nincsenek közvetlen kapcsolatban a pályázat céljával, tehát az energiahatékonyság növelésével. Ilyen például a munkások kiszállási díja, a munkálatok utáni helyreállítás, vagy éppen a törmelékek elszállításának költsége.
Mindemellett a pályázóknak meglehetősen ambiciózus célokat kell kitűzniük, ami az energiamegtakarítást illeti. Az 1992 előtt épült házak felújítását csak akkor támogatják, ha a beruházás után az ingatlan fűtéséhez és melegvíz-előállításához használt energiamennyiség legalább a felére csökken. Ebben az esetben a támogatás a költségek 40 százalékát teheti ki, de nem haladja meg a hárommillió forintot. Ahol a felhasznált energia 60 százalékát meg tudják takarítani, ott 50 százalékot térítenek vissza, maximum ötmillió forintig. Emellé viszont az is szükséges, hogy a beruházó megújuló energiaforrást telepítsen az épületre. Ugyanekkora állami segítségre tehet szert az is, akinek a lakóháza már kiinduláskor D vagy C, illetve B besorolást kap. Előbbi kettő esetében az A, utóbbinál pedig az A+ kategória elérésekor lesz sikeres a beadvány, de megújuló energiaforrás telepítése itt is kötelező.
Kicsit más a helyzet az új építésű házaknál, hiszen itt alapkövetelmény az A vagy az A+ besorolás, és a támogatáshoz szintén alternatív energiatermelő egységeket kell felszerelni. Az energetikai szempontból legmagasabb kategóriájú épületeknél négyzetméterenként 60, míg az A-s jelzésű ingatlanoknál 40 ezer forint igényelhető hat-, valamint négymillió forint erejéig.
Számos beruházás támogatható, amely csökkenti az épület energiafelhasználását. Ilyen többek közt a nyílászárók cseréje, az épületek nyári hővédelmének javítása vagy a meglévő, hagyományos energiaforrással működtetett fűtési és használati melegvíz-rendszerek felújítása. Amennyiben ezeken felül megújulóenergia-termelő berendezést is létesít a pályázó, úgy annak minimum a fűtésre és a melegvíz-készítésre használt energia negyedét elő kell állítania.
Mint azt a fejlesztési tárca közölte, a pályázatokat október 30-ig lehet benyújtani, vagy amíg ki nem merül az 1,6 milliárd forintos keret. A kiírásban 1992 előtt hagyományos technológiával épült házak vehetnek részt. A társasházak és lakásszövetkezetek esetében feltétel az is, hogy az épület legfeljebb 12 lakásos legyen. Új építésű ingatlanoknál csak 200 négyzetméter hasznos alapterületig lehet igénybe venni a támogatást. Új építésű társasházak esetében lakásonként legfeljebb 90 négyzetméter hasznos alapterületig lehet kérni segítséget.
origo.hu
Itt egy gomb az autóban, amit tízből kilencen nem ismernek
