Szembesítés a kémbotrányban

A védők szerint egy nem perdöntő részlet tisztázása miatt szembesítették a kémügyben meggyanúsított Galambos Lajost, a polgári elhárítás volt vezetőjét és Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét.

Swendt Pál
2011. 08. 12. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Galambos Lajost, az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatóját szembesítette tegnap délután a Budapesti Katonai Ügyészség (BKÜ) egykori felettesével, Szilvásy György titokminiszterrel. A július 14-én kémkedés gyanújával előzetes letartóztatásba helyezett nyugalmazott tábornokot bilincsben vezették az ügyészség épületébe, ahol másfél órás gyanúsítotti kihallgatás keretében a szabadlábon védekező Szilvásy Györggyel együtt válaszolhatott a nyomozók kérdéseire.
Molnár Lajos, Galambos védője a kihallgatás után lapunknak azt mondta: a szembesítés nem azt döntötte el, hogy a terheltek elkövették-e a gyanúsításban foglalt bűncselekményt, hanem egy olyan, véleménye szerint nem perdöntő részlet tisztázódott, amelyre ennyi idő távlatából a felek már másként emlékeztek. Az ügyvéd szavaiból kiderült, a gyanúsítottakat a Galambos 2004 júliusától 2007 májusáig tartó hivatali ideje alatt hozott döntéssel összefüggésben szembesítették. Erről lapunknak Sebes Péter, Szilvásy védője úgy fogalmazott: kedden egy olyan momentum tisztázódott, amelyben nem érezte azt az ügy szempontjából lényeges ellentétet, amely a szembesítést igényelte volna.
*
Mint lapunknak elmondta, a nyomozás eddigi adatai alapján biztos benne, hogy ügyfele akkor sem követte el a kémkedésre történt felbujtást, ha egyébként a gyanúsításban szereplő államellenes bűncselekmény megvalósult volna.
Ismeretes: a BKÜ június 28-án kémkedéssel gyanúsította meg Galambos Lajost, három nappal később felbujtás gyanújával hallgatta ki Szilvásy Györgyöt, július 1-jén pedig a volt NBH-főigazgató hivatali utódját, a bűnpártolással meggyanúsított Laborc Sándort. Az államellenes bűncselekmény elkövetésével gyanúsították meg Püski Lászlót, az ügyben felbukkant orosz hátterű biztonságtechnikai cég társtulajdonosát is, és a nyomozó hatóság kezdeményezte az őrizetbe vett terheltek előzetes letartóztatását. Ezt az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság csak Püski esetében tartotta megalapozottnak, majd a Fővárosi Ítélőtábla úgy döntött, a vállalkozó mellett Galambos Lajost is harmincnapos előzetes letartóztatásba helyezi.
A BKÜ az eljárás megindítása óta nem kommentálja a jelenleg harminc évre titkosított ügyet, így több mint egy hónapja nem tudható, mi az a tényállás, amelynek alapján eljárás alá vonták a Gyurcsány-kormány volt titkosszolgálati karát. Ügyészségi forrásokból úgy tudjuk, hogy a nyomozó hatóság a tegnapi lapzártáig nem döntött arról, hogy indítványozzák-e Püski László előzetes letartóztatásának meghosszabbítását, ami egyébként szinte biztosra vehető. A BKÜ-nek holnapig elő kell állnia az augusztus 4-ig érvényes kényszerintézkedéssel kapcsolatos előterjesztéssel, és az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság ennek függvényében dönthet Püski védőjének óvadéki kérelméről is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.