Az őszi politikai évad tervezésével és a devizaválsággal is foglalkozó tegnapi kormányülés után Orbán Viktor közölte: az eurózónából induló pénzügyi válság súlyos kihívást jelent Magyarországnak is, de nincs szó vészhelyzetről. – Az euróövezeti válság miatt roszszabbodó feltételek – az alacsonyabb GDP-növekedés idén és jövőre, illetve ennek a költségvetésre gyakorolt kedvezőtlen hatása – azonban nem tántorítják el a kormányt tervei végrehajtásától, így az adósságcsökkentéstől és a hiánycélok tartásától – jelezte a miniszterelnök. Vagyis 3 százalék alá viszik a deficitet, „akármi is történik”. Erre azért van szükség, hogy Magyarország ne sodródjon vissza a görögországihoz hasonló helyzetbe, s megteremtsük a gazdaság stabilitását. Ezért ősszel az önkormányzati adósság kérdésében is fejlemények várhatók. Bővebb tájékoztatást a Fidesz és a KDNP szeptemberi 7-i évindító frakcióülése utánra ígért a kormányfő, az intézkedésekhez ugyanis politikai támogatottságot kell szerezni.
Kérdésre válaszolva annyit elmondott, hozzávetőleg 100 milliárd forintos pluszhiánnyal kell megküzdeni idén, mert a várt 3,1 helyett a jelek szerint csak 2 százalékkal bővül a GDP. – A 2011-es költségvetési hiány tartása további intézkedéseket igényel kiadásban és bevételben is – tette hozzá Orbán, kifejtve azt is, hogy „a gazdaság könnyítése irányába tett lépésekre”, például bürokráciacsökkentésre kell számítani. Szavaiból kiderült, az arányos adórendszer kiépítésének politikáját a nehézségek ellenére sem adják fel. Ha ugyanis lemondunk arról, hogy Európa legkedvezőbb és legegyszerűbb adófeltételeit kínáljuk, a „jövőnkről mondunk le”. – Magyarország sokat távolodott a „veszélyzóna magjától”, de még nem vagyunk abban a helyzetben, hogy az euróválság leperegjen rólunk – összegezte Orbán. (Mint ismert, azon kevés ország közé tartozunk, amely csökkenteni tudta idén államadósságát, ami a magas eladósodottságok miatt kialakult európai krízishelyzetben mérsékli sérülékenységünket.)
– Az euróövezeti válság elsődleges következménye az, hogy a devizahiteles családok otthona veszélybe került az erősödő svájci frank miatt – mutatott rá a miniszterelnök. Kiderült, a kabinet továbbra is úgy gondolja, az árfolyamgát bevezetése megfelelő válasz a devizahitelezés mára kialakult helyzetére. Ezért kampányt indítanak, hogy az érintettek fel tudják mérni, érdemes-e igénybe venniük a rögzített árfolyamot. A svájci frank esetében ez azt jelentené, hogy a mostani 240 és 270 forint között ingadozó árfolyam helyett 180 forinton fizetnék a törlesztőrészleteket, a különbözetet pedig 2015 után kezdenék el téríteni. E megoldással az euró- és jenhitelesek is élhetnek. – A gyűjtőszámlán az árfolyam-különbözetből felhalmozódó tartozás törlesztésének megkezdésekor, három év múlva a részlet nem lehet a mostaninál 15 százalékkal magasabb – erősítette meg a kormányfő. Sokan attól félnek, hogy a türelmi idő lejártával elviselhetetlenül nőnek a terheik.
– Az államnak kötelessége van a devizahitelesekkel szemben, a kormány nem szabadon döntött, hanem a választópolgároktól kapott utasítást erre – jegyezte meg Orbán, utalva arra, hogy a szociális konzultáció során a válaszadók kétharmada támogatta a hitelesek védelmezését. A miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy lehetővé teszik a fészekrakó-programos családok részvételét is az árfolyamrögzítésben. – Adósságheggyel megküzdeni nem új feladat Magyarország számára, és az én számomra sem az – hangsúlyozta a kormányülés után a miniszterelnök, kitérve arra is, hogy a nyolcvanas évek második felében a mostanihoz hasonló okok vezettek a rendszerváltáshoz fűzött remények szertefoszlásához. Megjegyezte, keserű szájízzel követték nyomon, ahogy az előző két szocialista kormányzati ciklus idején az általuk a GDP 52-53 százalékára levitt államadósságot 80 százalék fölé növelték, s ezzel „sok esztendő munkáját emésztették fel”. Ugyanakkor nyomatékosította: nem hagyják, hogy a válság árát az emberekkel fizettessék meg.
A kormányfő felkérte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezetőjét, készítsen jelentést a kockázatos devizahitelezés elterjedéséről Magyarországon, ami egyidejűleg a biztonságos forinthitelek térvesztését is eredményezte. A kormányfő bejelentette egy otthonvédelmi monitoringbizottság alakulását is Kármán András, az NGM államtitkára vezetésével. A testület célja az lesz, hogy a törlesztőrészletek számítását átláthatóvá tegye. – A kamatkiszámítás módszertana nem egységes a bankoknál. Nem csak az árfolyam változása miatt nőnek az adósok terhei, némely pénzintézet a törlesztőrészleteket saját érdekei alapján állapítják meg – magyarázta Orbán, miért van szükség a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Magyar Nemzeti Bank közreműködésével létrejövő új testületre.
A kormányzati kommunikációs államtitkárság tegnap azt MTI-t úgy tájékoztatta: 576 ezer háztartásnak van lakáscélú jelzáloghitele, és minden ötödik magyart érint a lakáshitelezés. Az érintett háztartások csaknem felének, 287 ezer családnak deviza-, 289 ezer családnak pedig forintalapú lakáshitele van. A devizahitelesek helyzetéről szóló kormányzati jelentés szerint a lakosság eladósodottsága 2003 óta „gyűrűzik”, az akkori Medgyessy-kormány ugyanis megszüntette a korábbi, 1998 és 2002 között működtetett, kedvezményes állami támogatású otthonteremtési hiteleket. A szocialista kormányok alatt 140-szeresére nőtt a lakásvásárlásra devizahitelt felvevők száma: több mint 2800 milliárd forint értékű devizaalapú lakáshitelt nyög a lakosság, míg 2003-ban ez a szám 20 milliárd volt. A lakáshitelesek több mint kétharmada, 68 százaléka nevel gyermeket, közülük is a kétgyermekesek vannak a legtöbben (172 ezer család), fele- részük devizahiteles akiknek 23 százaléka fizetési nehézséggel küzd. Három vagy több gyermeket 67 ezer család nevel, felerészük szintén devizahiteles, akiknek 28 százaléka küzd fizetési nehézséggel.
A legnehezebb helyzetben az a 72 ezer háztartás van, ahol minden családtag munkanélküli vagy inaktív. Idén az összes érintett háztartás 16 százalékában előfordult, hogy a megelőző 12 hónapban késve vagy egyáltalán nem tudott törleszteni. A devizahitelt felvevőknél fokozott ez a probléma: több mint egyötödük fizetési nehézségekkel küzd, míg a forintalapú hitelt felvevőknél ez az arány 11 százalék.
Ellenzéki bírálatok
Mesterházy Attila, MSZP:
Orbán Viktor igazi bankárkormányt vezet, mert a pénzintézetek a kabinet asszisztálásával az ügyfelekre háríthatják minden költségüket. Biztos, hogy a jelentés, amelyet a kormányfő felkérésére Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter készít majd arról, hogy milyen út vezetett a forinthitelektől a devizahitelezésig, a szocialista kormányokat nevezi meg felelősként. Ettől azonban senkinek sem lesz alacsonyabb a törlesztőrészlete.
Hegedűs Tamás, Jobbik:
Orbán Viktor miniszterelnök nem adott választ arra, hogyan tálalhat kiutat Magyarország a jelenlegi gazdasági helyzetből. A jelenlegi devizaválságot nem a magyar kormány intézkedései, hanem az eurózóna és az amerikai pénzügyi rendszer rogyadozása idézte elő. Ugyanakkor a kabinet felelőssége, hogy a svájci frank árfolyamának drasztikus emelkedésére nem kínál hatékony segítséget.
Scheiring Gábor, LMP:
Az ellenzéknek kell előállnia válságkezelő javaslatokkal, mert a kormány cselekvőképtelen. Sokkal határozottabb banki szerepvállalásra van szükség ahhoz, hogy meg lehessen oldani a devizahitelesek problémáit. A bankadóból befolyt összegeket egy alternatív ingatlanalapba kell irányítani, a pénzintézetektől pedig további hozzájárulást kell követelni.
Harrach Péter, KDNP:
A kormány kezelni tudja az újabb nemzetközi pénzügyi válságból adódó problémákat, így a várhatóan 90 milliárdos költségvetési csúszást is. Jó lépés volt a devizahitelek árfolyamgátjáról szóló döntés. Nem fogjuk hagyni, hogy a válság árát az emberekkel fizettessék meg.
origo.hu
Magyar Péter eddig két vita elől futamodott meg - Orbán Balázs előállt egy harmadik javaslattal
