Települések védőnő nélkül

Sérti a gyermekek egészséghez való jogát, hogy Magyarországon nagyok a területi eltérések a védőnői ellátáshoz való hozzáférésben – mutatott rá az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. A Magyar Védőnők Egyesületének elnöke szerint nem csak a hátrányos helyzetű településeken, már a fővárosban is kevés a szakember.

Az ország egyes régiói között, de még a régiókon belül is nagyon nagyok a területi eltérések a védőnői ellátáshoz való hozzáférésben, csaknem 350 településen pedig egyáltalán nincs szervezett ellátás – hívta fel a figyelmet tegnapi közleményében Szabó Máté. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa közölte, egy területi védőnő kereste meg azzal, hogy a jogszabályban megengedett 250 gyermek helyett hatszázat kell ellátnia. Hiába kérte a helyi önkormányzat, az országos védőnő, illetve az érintett szakminiszter segítségét, nem osztották fel kerületét, amelyben három település, Karancsság, Ságújfalu és Szalmatercs településeken élő gyermekeket és anyákat kell gondoznia. A védőnő azt is sérelmezte, hogy többletmunkájáért illetménykiegészítést sem kap, a területi pótlékot pedig az önkormányzat nem utalja át neki, mivel – az önkormányzat szerint – a pótlék a szolgáltatót, azaz az önkormányzatot illeti.
Köröskényi Péter körjegyző lapunknak az esetről elmondta, azért nem fizettek a védőnőnek, mert nem kötelezi őket arra jogszabály. – Egy alkalommal felajánlottunk a védőnőnek tízezer forint kiegészítést, de azt nem fogadta el, helyette bíróságra vitte az ügyet – tette hozzá. A körjegyzőtől megtudtuk, a Salgótarjáni Munkaügyi Bíróság első fokon arra kötelezte a karancssági önkormányzatot, fizesse ki az illetménykiegészítést, amely több százezer forintra rúg, de ezt megfellebbezték.
Bár Karancsságon az ombudsman eljárása alatt megosztották a körzetet, a probléma az egész ország területén jelen van. – Egyetlen gyermek, várandós nő vagy édesanya sem marad ellátatlanul Magyarországon, ám átlagosan a megengedett 250 gyermek helyett háromszázat látnak el a védőnők – nyilatkozta lapunknak a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke. Csordás Ágnes elmondta, főként Hajdú-Bihar, Zala, Borsod-Abaúj-Zemplén és Baranya megyében dolgozik kevés védőnő, de Pest megyében, sőt a fővárosban is gyakran ütköznek nehézségekbe az ellátás biztosításakor. Jelenleg legalább 300 plusz védőnőre lenne szükség – ráadásul sokan hamarosan elérik a nyugdíjkorhatárt –, ám az elnök kevés esélyt lát arra, hogy ennyien belépjenek a szakmába. A kezdő diplomások nettó fizetése ugyanis körülbelül 90 ezer forint, és a válság óta számos önkormányzat nem biztosít közlekedési hozzájárulást, munkaruhát vagy üdülési csekket.
Az ombudsman arra kérte a nemzetierőforrás-minisztert, hogy számolja fel a területi egyenlőtlenségeket, s oldja meg a finanszírozást.