Áprilisban megszavazta a parlament az új alaptörvényt, de csak jövő januártól alkalmazzák a gyakorlatban. Addig számos további jogszabályt kell kidolgozni. Tartható lesz ez az időpont?
– December 31-ig 34 sarkalatos törvényt kell elfogadnia az Országgyűlésnek, hogy a magyar jogrend az új alaptörvénynek megfelelően működhessen. Ez embert próbáló munka lesz. Az elmúlt húsz esztendő, vagyis a rendszerváltozás időszakának lezárásaként teljesen új jogszabályi környezet jön idehaza létre.
– Arról eddig is szó volt, hogy a 34 sarkalatos törvény nem egyforma jelentőségű lesz. Ön milyen jogszabályokat tart a legfontosabbnak?
– Néhány készülő sarkalatos törvény az egész jogrendszert befolyásolja majd. A választójogi jogszabály például új fejezetet nyit a rendszerváltozás utáni politika történetében. A polgári oldal régi vágya teljesülhet, ha a határon túli magyarok aktív és passzív választójogot kapnak.
– A külföldi magyarokat idehaza akár országgyűlési képviselőnek is megválaszthatják?
– Még sok a nyitott technikai kérdés. Az egyik ezek között az, hogyan bonyolódjék le a választás a szórványmagyarság körében. A másik a passzív választójog, a választhatóság. A horvát parlamenti képviselők meghívására alkotmányügyi bizottságunk nemrégiben az ottani jogalkotást tanulmányozta. Horvátországban összesen tizenegy választókerület van, ebből egy a határon túli horvátoké. A külföldön élő mintegy százezer horvát állampolgár egy választókerületben három mandátum sorsáról dönt. Nálunk más arányok érvényesülnek, a megoldás azonban itt is kialakítható.
– Ön kilenc éve képviselő, harminc éve ügyvéd, a jogalkotást és a jogalkalmazást egyaránt jól ismeri. Hogyan ítéli meg ezeknek a területeknek a jövőjét?
– Fontosnak tartom, hogy december végéig el kell készülniük az Alkotmánybíróságról és az igazságszolgáltatásról szóló sarkalatos törvényeknek is. Utóbbi előkészítésében magam is részt veszek. Politikai döntés még nincs, csak a saját véleményemet mondhatom el. Az 1997-ben létrehozott Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT), a bíróságok igazgatási szervezete nem töltötte be szerepét. Hatalmas, tehetetlen, bürokratikus apparátussá vált. Az a modell tehát, amelyet a Horn-kormány igazságügyi minisztere, Vastagh Pál vezetett be, megbukott. Szerintem vissza kellene térni az Antall-kormány idejéből ismert megoldáshoz, amelyben az igazságügyi minisztérium látta el a bíróságok igazgatási teendőit. Ennek ugyanakkor semmilyen politikai befolyása sem volt az ítélkezésre.
– Úgy tudni: háromféle forma is szóba került. A bíróságok igazgatását vagy továbbra is az OIT látná el, vagy az igazságügyi tárca egyik részlege, vagy egy önálló bírói hivatal, minisztérium.
– Európában mind a három modell létezik és működik. Szeptember elején várhatóan eldől: nálunk milyen szisztéma fog érvényesülni. Budapesten és Pest megyében az elmúlt időszakban ellehetetlenült az igazságszolgáltatás. Egészen egyszerűen katasztrofális, hogy tíz-tizenegy éves perek is vannak. Ennek megoldásához pénz, paripa, fegyver szükségeltetik. Egészen kiváló fiatal bírók vannak Pest megyében, Budapesten, az ügyek száma azonban rendkívül nagy. A mostani körülmények közt ezzel a feladattal képtelenség megbirkózni. Ha szükséges, új bírókat kell felvenni. Az igazságügyi reformot úgy kell végigvinni, hogy a bíró csak azzal foglalkozzon, ami ténylegesen a dolga: ésszerű határidőn belül tisztességes ítéletet hozni.
– A jogalkotásban milyen helyet foglal el a Fidesz–KDNP-frakció, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága és az igazságügyi minisztérium?
– Vannak olyan jogszabályok, amelyeket a frakció, illetve az alkotmányügyi bizottság kezdeményez, és olyanok is, amelyeket a minisztérium. Azért nincs egyetlen kizárólagos változat, mert a folyamat gyors. A sarkalatos törvények kidolgozására nyitva álló 3-4 hónapos időszakot nem lehet meghosszabbítani, hiszen az alaptörvény januárban hatályba lép. Hozzáteszem, hogy mindez lehetőséget ad az egész jogrendszer áttekintésére, a felesleges szabályok kiiktatására, és arra, hogy a sarkalatos törvények, valamint az új polgári és büntető törvénykönyv megalkotásával lényegesen karcsúbb, áttekinthetőbb jogszabálytömeg szülessen Magyarországon. A mostani parlament felelőssége, hogy kiépül-e egy új jogszabályi környezet, vagy továbbra is jogi dzsungel vesz körül bennünket.
– Ki terjeszti be a fontosabb sarkalatos törvényeket, például a választójogi és az igazságügyi jogszabályt?
– Erről – várhatóan szeptemberben – a Fidesz és a KDNP frakciója dönt majd.
– Az államadósság növekedésének okait vizsgáló parlamenti albizottság nemrégiben az alkotmányügyi bizottsághoz fordult: döntsék el, szükség van-e új jogszabályra a felelősök megnevezéséhez. Önnek mi erről az álláspontja?
– Új, visszamenőleges törvényhozásról nem lehet szó, ebben egyetértek Navracsics Tibor igazságügyi miniszterrel. A közvélemény nyomására szokott előfordulni, hogy sokan új jogszabályt vagy magasabb büntetési tételt követelnek. Most nem kell külön törvény, hiszen ha valaki az elmúlt nyolc évben bűncselekményt követett el, és az ügyészség vádat emel ellene, az szerintem a jelenlegi Btk. alapján is elítélhető.
origo.hu
Magyar Péter eddig két vita elől futamodott meg - Orbán Balázs előállt egy harmadik javaslattal
