A Cambridge-ben végzett művészettörténész jelenleg az Essexi Egyetem professzora: évtizedek óta a századelő képzőművészetének legismertebb szakértői közé tartozik. Szakterülete a modern német és az osztrák művészet, ebben a témában könyvek egész sorát írta és számos kiállítást is szervezett. Pár éve viszont beleszeretett a magyar kultúrába: ennek folyományaként tartott előadást július 28-án a Szépművészetiben. Vergo 2014-re nagyszabású kiállítást szervez a londoni Királyi Művészeti Akadémián az Osztrák– Magyar Monarchia művészetéről, ezzel a brit kulturális élet szentélyében minden korábbinál nagyobb hangsúlyt fog kapni a magyar művészet.
A halk szavú Peter Vergo a magyar kultúra kényszerű elzártságáról, a századelő hazai művészetének nemzetközileg ismeretlen kincseiről és a kitörési lehetőségekről beszélt előadásában, amit magyarul kezdett el és fejezett be – ugyanis nemrég elkezdte tanulni nyelvünket. A professzor a magyar századelő egyre elismertebb csoportosulását, a Nyolcakat méltatta: „Változatosságuk lenyűgöző” – szögezte le a professzor. Különösen Berény Róbert erőteljes alkotásait, a reneszánszt modern köntösben megidéző Vaszary János aktjait és az elhíresült, kalapáccsal lesújtó vörös figurát ábrázoló 1919-es plakát alkotója, Bíró Mihály munkásságát tartja nagyra. A művészettörténész a korszak európai kontextusát és a magyar sajátosságokat egyaránt elemezte: „az első magyar jellegzetesség a vallásos témák expresszív használata.” Vergo számos keresztre feszítést ábrázoló, biblikus fájdalmat tükröző korabeli magyar festményt hozott fel példának. – A másik jellegzetesség, hogy egyes művészek a saját műfajuk határain túl is alkottak – jelentette ki a professzor. Berény Róbert zenei műveit, a Nyolcak Bartók Bélához és Ady Endréhez fűződő szoros kapcsolatát idézte fel Vergo.
A magyar törekvések pedig eltéphetetlenül a közép-európai művészi mozgalmakhoz kapcsolódtak. – Kevés embernek van fogalma arról Nyugaton, hogy is nézett ki akkoriban Európa térképe” – vélte Peter Vergo. A Monarchia Nyugat számára eltűnt örökségét, a vasfüggöny okozta kétoldalú kulturális elzártságot, a nyugati kulturális élet emlékezetvesztését okolja azért, hogy ma a magyar művészet nem kellően ismert és elismert a nemzetközi művészi életben. Vergo idézi bécsi profeszszorokkal való beszélgetését, akik a földrajzi és kulturális közelség ellenére semmit nem tudtak a korabeli magyar művészetről. – Bartók zenéjében felfedeztük a magyarságot, és elfoglalta az őt megillető helyet a világ zenei színpadán. Nem jött el az idő arra, hogy ezek a csodás festők is elfoglalják helyüket a világ művészetében? Hogy a magyar festészet „eltévedt lovasa” hazataláljon? – tette fel a költői kérdést előadása végén Peter Vergo.
Ricky Martin a Hősök terén: több mint hetvenezren voltak a Szuperkoncerten