Bumerángként ütött vissza a Standard and Poor’s hitelminősítőre az Egyesült Államok AAA besorolásának lerontása, a döntésről ugyanis időközben nemcsak az derült ki, hogy az intézet kétezer- milliárd dollárral elszámolta Amerika várható államadósságát, hanem felmerült a bennfentes kereskedés gyanúja is. Az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) a legfrissebb információk szerint már azt is vizsgálja, hogy a világ három legnagyobb hitelminősítőjének egyike a hivatalos közlésnél hamarabb kiszivárogtatta-e egyes piaci szereplőknek az augusztus 5-i leminősítést, így a jól informáltak még a tőzsdei esés előtt rendezhették soraikat. A S&P annyit már kénytelen volt elismerni, hogy valóban hiba csúszott a számításaiba, és kétezer- milliárd dollárral túlbecsülte az Egyesült Államok jövőbeli adósságállományát, a döntéshozók azonban most azzal érvelnek, hogy mindez érdemben amúgy sem befolyásolta volna a leminősítést.
A bennfentes kereskedéssel kapcsolatban jelenleg folyik a vizsgálat, ám már maga a feltételezés is az összes hitelminősítőre árnyékot vethet. Végül az S&P elleni harmadik vád tűnik a legsúlyosabbnak: e szerint az intézet lényegében politikai alapon hozta meg ítéletét, indoklásában az amerikai politikai pártok megnyilvánulásait is értékelte. A Bloomberg hírügynökségnek nyilatkozó elemzők „bizarrnak” nevezték, hogy a hitelminősítők immár „politológusként” is szerepelhetnek, holott nem egy adott ország politikai rendszeréről, hanem a gazdasági alapjairól kellene véleményt formálniuk. (Az S&P Kína adósságbesorolását éppen a kormány stabilitására hivatkozva emelte meg nyolc hónappal ezelőtt.)
A vizsgálatok mellett az S&P megbízhatóságát legfőképp az áshatja alá, hogy az Egyesült Államok leminősítésének véleményével végül is egyedül maradt a porondon. A másik két nagy hitelminősítő, a Fitch és a Moody’s ugyanis a napokban helybenhagyta az Egyesült Államok AAA besorolását. Elemzők szerint a hitelminősítőkbe vetett, a válság miatt amúgy is erősen megtépázott bizalomnak semmi esetre sem tett jót, hogy a világ vezető gazdaságának megítélésekor ezek szerint vagy az egyik, vagy a másik két intézet tévedhetett. A zavart csak fokozta, hogy az S&P döntése épp ellentétes reakciót váltott ki a piacokon: ahelyett, hogy menekültek volna a leminősített amerikai államkötvényektől, egyre többet vásároltak belőlük, így a papírok hozamai nemhogy nőttek volna, hanem még csökkentek is.
A kialakult bizalmatlanság miatt ugyanakkor nem csak a hitelminősítőkön kell elverni a port. Egyre több közgazdász mutat rá arra, hogy a fejlett országok fenntarthatatlan eladósodásának veszélyére már jóval hamarabb kellett volna figyelmeztetni, és ezt más szervezetek is megtehették volna. Amíg azonban a hitelminősítők egy-egy döntése nyomán ezermilliárdokat vonnak ki a tőzsdékről, addig a besorolások megváltoztatásának időzítésén és szakmai alátámasztásán kétségtelenül javítani kell.

Mohács, Berlin, Szent István – Évszámok, amiket illene tudni