A kormány holnap tárgyalja az előzetes menetrend szerint a 2012-es költségvetési törvényjavaslat tervezetét. Csütörtökön az ütemezés alapján a jogszabálynak már a Költségvetési Tanácsnál kellene lennie, amelynek három hete van arra, hogy véleményt alkosson róla. A jövő évi költségvetés eddig is kulcsfontosságú volt a piaci bizalom megtartása szempontjából, a befektetők ugyanis azt várták, hogy a Széll Kálmán-tervben, illetve a konvergenciaprogramban beharangozott intézkedések körvonalazódnak benne. A kiújult európai és amerikai adósságválság miatt azonban még nagyobb figyelem összpontosul a törvénytervezetre, a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) a kiadások és bevételek megtervezésével a rosszabb külső feltételekre is megnyugtató választ kell adnia.
– A legfontosabb az, hogy a kormány tartsa a költségvetési hiánycélt. Minden jel arra mutat, hogy az Orbán-kabinet elkötelezett ebben, a piac nem tart attól a veszélytől, hogy ez megváltozhat – mondta a Magyar Nemzetnek Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője. Bár a befektetők azt is figyelik, hogy ne csak átmeneti, hanem fenntartható intézkedések legyenek, a piaci szereplőket különösebben nem érdekli az, hogy az alacsony hiányhoz honnan teremtik elő a pluszforrásokat. A hangsúly az elemző szerint azon van, hogy a rosszabb GDP-növekedés ellenére se lazuljon a gazdálkodás. Jövő évre az ideinél alacsonyabb, mindössze 2,5 százalékos államháztartási hiányt irányozott elő tavasszal a kormány. Ennél pár százalékponttal magasabb deficittel továbbra is az Európai Unió által elvárt 3 százalék alatt lennénk. – Azért kellene mégis a 2,5 százalékot megcélozni – hangsúlyozta Barcza György –, mert ez garantálhatná az államadósság csökkenését. – Az export lassulása mellett a magas olajárak, a kínai kamatemelések, a fejlett országok megszorításai mind hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar gazdaság nem nőtt a második negyedévben a várt mértékben. A hazai termelés azonnal leáll a rosszabbodó külső feltételekre, ez azonban fordítva is igaz szokott lenni – jegyezte meg a közgazdász.
A legpesszimistább számítások szerint a Széll Kálmán-terv 550 milliárd forintos jövő évi hatása és a 250 milliárdos zárolás megismétlése mellett további csaknem 500 milliárdos kiigazításra lesz szükség 2012-ben. Más szakemberek viszont „mindössze” 400 milliárdos pluszspórolásról beszélnek, de olyan vélemények is vannak, hogy – akárcsak idén – jövőre is 100 milliárdról kell majd gondoskodni. Akármelyik forgatókönyv teljesül, tény, hogy a pénztárcákat kellemetlenül fogják érinteni az intézkedések.
– Az emberekben még az sem tudatosult, hogy mekkora veszteséggel jár számukra a Széll Kálmán-terv kiadáscsökkentése. Mivel ehhez képest még nagyobb lefaragásra lesz szükség, számítani lehet társadalmi feszültségekre – mutatott rá lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Szerinte a leglogikusabb az lenne, hogy a személyijövedelemadó-rendszeren keresztül szerezné be a kormány a pluszforrásokat, ugyanis erről a területről esett ki idén a legnagyobb bevétel. Úgy gondolja, politikailag vállalható lenne akár az adónem kétkulcsossá tétele is, ugyanis az év elejei könnyítéskor még nem lehetett látni a világgazdasági környezet romlását. Nem valószínű azonban, hogy ilyen döntés születne, Orbán Viktor miniszterelnök pár napja ugyanis egyértelműen kiállt az egykulcsos adó mellett. A másik lehetőség az adózásban az, hogy a kormány mégsem vezeti ki a szuperbruttót (vagyis továbbra is a bruttó bérhez képest 27 százalékkal magasabb összegért kellene adózni), továbbá az adójóváírást hamarabb megszünteti.
A nemzetgazdasági tárca ma is folytat egyeztetéseket a tárcákkal a számukra előirányzott pénzügyi keretről. A sajtóban kiszivárgott információk szerint néhány minisztérium 30-40 százalékkal több forrást kíván kiharcolni magának. A Matolcsy György vezette NGM azonban csak úgy tudna ezen igényeknek megfelelni, ha máshonnan ellentételezné a szóban forgó összegeket. A lapunknak nyilatkozó elemzők szerint természetes, hogy a minisztériumok próbálják érdekeiket érvényesíteni, a büdzsé megszavazását azonban ezek a belső viták nem veszélyeztetik. Kérdés azonban, hogy az NGM első embere miként reagál majd arra, ha nemcsak minisztertársainak kell csalódást okoznia, de jobboldali közgazdász-körökből is éles bírálatok érik.

Mérget fecskendeztek Kecskemét ősi fájába