Borítékolható a büdzsé elfogadása

A tárcák érdekérvényesítő próbálkozásai ellenére nincs veszélyben a jövő évi költségvetési törvényjavaslat tervezetének az elfogadása – állítják elemzők. A kormány holnap tárgyal a büdzséről, amelynek számai kulcsfontosságúak a már megelőlegezett befektetői bizalom megtartása szempontjából.

Nagy Vajda Zsuzsa
2011. 09. 08. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kormány holnap tárgyalja az előzetes menetrend szerint a 2012-es költségvetési törvényjavaslat tervezetét. Csütörtökön az ütemezés alapján a jogszabálynak már a Költségvetési Tanácsnál kellene lennie, amelynek három hete van arra, hogy véleményt alkosson róla. A jövő évi költségvetés eddig is kulcsfontosságú volt a piaci bizalom megtartása szempontjából, a befektetők ugyanis azt várták, hogy a Széll Kálmán-tervben, illetve a konvergenciaprogramban beharangozott intézkedések körvonalazódnak benne. A kiújult európai és amerikai adósságválság miatt azonban még nagyobb figyelem összpontosul a törvénytervezetre, a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) a kiadások és bevételek megtervezésével a rosszabb külső feltételekre is megnyugtató választ kell adnia.
– A legfontosabb az, hogy a kormány tartsa a költségvetési hiánycélt. Minden jel arra mutat, hogy az Orbán-kabinet elkötelezett ebben, a piac nem tart attól a veszélytől, hogy ez megváltozhat – mondta a Magyar Nemzetnek Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője. Bár a befektetők azt is figyelik, hogy ne csak átmeneti, hanem fenntartható intézkedések legyenek, a piaci szereplőket különösebben nem érdekli az, hogy az alacsony hiányhoz honnan teremtik elő a pluszforrásokat. A hangsúly az elemző szerint azon van, hogy a rosszabb GDP-növekedés ellenére se lazuljon a gazdálkodás. Jövő évre az ideinél alacsonyabb, mindössze 2,5 százalékos államháztartási hiányt irányozott elő tavasszal a kormány. Ennél pár százalékponttal magasabb deficittel továbbra is az Európai Unió által elvárt 3 százalék alatt lennénk. – Azért kellene mégis a 2,5 százalékot megcélozni – hangsúlyozta Barcza György –, mert ez garantálhatná az államadósság csökkenését. – Az export lassulása mellett a magas olajárak, a kínai kamatemelések, a fejlett országok megszorításai mind hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar gazdaság nem nőtt a második negyedévben a várt mértékben. A hazai termelés azonnal leáll a rosszabbodó külső feltételekre, ez azonban fordítva is igaz szokott lenni – jegyezte meg a közgazdász.
A legpesszimistább számítások szerint a Széll Kálmán-terv 550 milliárd forintos jövő évi hatása és a 250 milliárdos zárolás megismétlése mellett további csaknem 500 milliárdos kiigazításra lesz szükség 2012-ben. Más szakemberek viszont „mindössze” 400 milliárdos pluszspórolásról beszélnek, de olyan vélemények is vannak, hogy – akárcsak idén – jövőre is 100 milliárdról kell majd gondoskodni. Akármelyik forgatókönyv teljesül, tény, hogy a pénztárcákat kellemetlenül fogják érinteni az intézkedések.
– Az emberekben még az sem tudatosult, hogy mekkora veszteséggel jár számukra a Széll Kálmán-terv kiadáscsökkentése. Mivel ehhez képest még nagyobb lefaragásra lesz szükség, számítani lehet társadalmi feszültségekre – mutatott rá lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Szerinte a leglogikusabb az lenne, hogy a személyijövedelemadó-rendszeren keresztül szerezné be a kormány a pluszforrásokat, ugyanis erről a területről esett ki idén a legnagyobb bevétel. Úgy gondolja, politikailag vállalható lenne akár az adónem kétkulcsossá tétele is, ugyanis az év elejei könnyítéskor még nem lehetett látni a világgazdasági környezet romlását. Nem valószínű azonban, hogy ilyen döntés születne, Orbán Viktor miniszterelnök pár napja ugyanis egyértelműen kiállt az egykulcsos adó mellett. A másik lehetőség az adózásban az, hogy a kormány mégsem vezeti ki a szuperbruttót (vagyis továbbra is a bruttó bérhez képest 27 százalékkal magasabb összegért kellene adózni), továbbá az adójóváírást hamarabb megszünteti.
A nemzetgazdasági tárca ma is folytat egyeztetéseket a tárcákkal a számukra előirányzott pénzügyi keretről. A sajtóban kiszivárgott információk szerint néhány minisztérium 30-40 százalékkal több forrást kíván kiharcolni magának. A Matolcsy György vezette NGM azonban csak úgy tudna ezen igényeknek megfelelni, ha máshonnan ellentételezné a szóban forgó összegeket. A lapunknak nyilatkozó elemzők szerint természetes, hogy a minisztériumok próbálják érdekeiket érvényesíteni, a büdzsé megszavazását azonban ezek a belső viták nem veszélyeztetik. Kérdés azonban, hogy az NGM első embere miként reagál majd arra, ha nemcsak minisztertársainak kell csalódást okoznia, de jobboldali közgazdász-körökből is éles bírálatok érik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.