Életre kel a Hangya szövetkezet

Egyszer már kihúzta a válságból az országot a Hangya szövetkezeti mozgalom, amely fénykorában 700 ezer tag öszszefogásával teremtette meg a magyar termékek termelési, értékesítési és fogyasztási láncolatát. A mozgalmat 1898-ban alapító Almási Balogh Elemér unokája, Balogh Gyula az Egyesült Államokból tért haza, s édesapja kívánságát teljesítve, az Amerikaiak a Magyarokért Alapítványon keresztül szervezi újjá az egykor virágzó szövetkezeti birodalmat. A magyar termékeket forgalmazó Új Hangya kártyarendszerhez már több ezer termelő és kereskedő csatlakozott.

Túlélt jó néhány gazdasági válságot, több számjegyű inflációt és egy világháborút a hazai Hangya mozgalom, amely egészen 1945-ig sikeresen kapcsolta össze a hazai termelőket a fogyasztókkal. Több ezer szövetkezetet foglalkoztatott, védte a vidéki gazdákat a pénzuzsora ellen, és még liberális gazdasági környezetben is képes volt életben tartani a patrióta gazdaságot. Az egykor 700 ezres tagságú, számos gyárat és feldolgozóüzemet tulajdonló Hangya-összefogás most az alapító, Almási Balogh Elemér unokájának segítségével szerveződik újjá, hogy a XXI. századi technika segítségével hozza össze a magyar termelőket a fogyasztókkal. A feladat nehezebb, mint 1898-ban volt, amikor életre hívták az első Hangya szövetkezeteket. A z öszszefogás nemcsak a termelők piacra jutását támogatta, hanem jelentősen segítette a gazdálkodáshoz szükséges oktatást is: a mozgalom pénzéből hozták létre például az első közgazdasági egyetemet, a mai Corvinus elődjét. Az alapító unokája, Balogh Gyula Elemér még édesapjának ígérte meg, hogy Amerikából hazatérve a mozgalom százéves múltjára alapozva folytassa a Hangya mozgalmat. A célhoz csatlakozott a parlament korelnöke, Horváth János, az első pénzügyi támogatáshoz pedig sikerült megnyerni az Amerikai Magyar Szövetséget. A magyar termékek tisztességes piacra jutásáért egy olyan hálózatot alakítottak ki, amelyben a termelő, kereskedő és fogyasztó tagok kölcsönösen előnyökhöz jutnak egy elszámoló rendszer révén, amelyhez kedvezménykártya is tartozik.
– A hazai mezőgazdaság szempontjából a huszonnegyedik órában járunk: az élelmiszerimport az uniós csatlakozás óta megduplázódott, és már olyan hagyományos magyar mezőgazdasági cikkeket is külföldről szerzünk be, mint a hagyma vagy a fűszerpaprika. Cukorgyáraink közül mindössze egy maradt talpon, jelentősen visszaesett a tejtermelés és a gyümölcstermesztés, valamint a húsfeldolgozás. A legtöbb munkahely, sok tízezer állás ma a mezőgazdaságban jöhet létre – fogalmazott lapunknak Balogh Gyula Elemér, az Új Hangya Integrációs Szövetkezet elnöke. Hangsúlyozta: az Egyesült Államokban 29 ezer szövetkezet működik, amelyhez 130 millió tag tartozik, és Európában is számos példa akad a helyi termékeket gyártó gazdák hasonló jellegű összefogására. Véleménye szerint körülbelül három évre és összehangolt vidékfejlesztési stratégiára van szükség ahhoz, hogy a szövetkezeti rendszert itthon is ki lehessen építeni. Elemzők szerint ehhez módosítani kell a szövetkezeti törvényt annak érdekében, hogy a közös vagyon és stratégia meghatározását ne akadályozza a tagok esetleges széthúzása.
Balogh Gyula Elemér kitért arra is, hogy az Új Hangya szövetkezetek kialakításának része az elméleti és gyakorlati oktatási központok létrehozása, amely a közmunkaprogram egyik eleme. A szövetkezeti kezdeményezés másik célja az országban kihasználatlanul álló mezőgazdasági géppark felkutatása, hasznosítása, az elromlott gépek megjavítása, a régiek felújítása, a legtöbb helyen ugyanis a munkaeszközök hiánya jelenti a legfőbb gondot. – Az Új Hangya szövetkezeti rendszer egy úgynevezett integráló szervezet segítségével működik, amely összefogja az egyes társulásokat, és biztosítja számukra az országos hálózatot – mondta Ments András, a kezdeményezés mögé álló Magyar Termék Kereskedőház tulajdonosa. Kiemelte, hogy a klasszikus Hangya-rendszer lényege a termeltetés, annak finanszírozása, az áruk piacra juttatása a fogyasztóig. Ennek elősegítésére találták ki az Új Hangya klubkártyát, amelyet már 1800 helyen lehet használni országszerte.
A pénzügyi felügyeletek által jóváhagyott kártya nem csupán árkedvezményre jogosít, hanem nyilvántartja a vásárolt termékek után járó úgynevezett kedvezményforintokat, amelyeket bármikor le lehet vásárolni. Mindez támogatást jelent a magyar termelőnek, mert így az ő termékeire is ugyanolyan kedvezményt kap a fogyasztó, mintha külföldi árut venne egy multinacionális láncnál. A kártya pénzintézeti hátterét a Gránit Bank biztosítja, amely a pénzügyi műveletek díjszabásánál kiemelkedő kedvezményt ad az Új Hangya szövetkezet tagjainak. Ments András aláhúzta: a kereskedő is érdekelt a rendszerben, egyrészt a kártyakedvezmény miatt több lesz a vásárlója, másrészt az Új Hangya gondoskodik arról is, hogy a rendelt friss áruja több logisztikai központ segítségével 48 órán belül bárhová eljusson az ország határain belül. A kártyaelfogadáshoz mindössze egy kártyaleolvasót kell üzemeltetni, amelyet díjmentesen lehet beszerezni egy minimális rendelésmennyiség után. A terminálok használói ráadásul ingyen telefonálhatnak egymás között. – Régen a Hangya-füzetbe írták fel a kedvezménypontokat, most a kártya látja el ugyanezt a funkciót – fogalmazott Ments András. Hozzátette: leginkább azok a vásárlók és kereskedők járnak jól, akiknek fontos a hazai gyártás és munkahelyteremtés fellendítése. További fontos stratégiai szereplő az összefogásban, hogy az Új Hangya szövetkezet termékei a Magyar Termék védjegyet használhatják.