Migrációs szakértők százezer személyre számítottak a balti államokból, Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából, Szlovéniából és Magyarországról. A nürnbergi szövetségi migrációs hivatal statisztikai adatai azonban megcáfolták ezeket a jóslatokat. A szabad munkavállalás joga – az aggódással várt dátumot követően – mindössze huszonhatezer személyt vonzott eddig Németországba, így az év végére legfeljebb ötvenezerre tehető majd a volt szocialista tömbből érkezettek száma. A munkaerőpiaccal és a szakmai továbbképzéssel foglalkozó IAB-intézet meglepően alacsonynak tartja ezt az adatot. Az igazgató, Herbert Brückert leszögezte, az előzetes rémhíreket, de egyben reményeinket is az irattárba helyezhetjük. Így gyakorlatilag tárgytalanná váltak azok az aggodalmak is, hogy az olcsó közép-európai munkaerő olyan versenyhelyzetet eredményez, amely lenyomja a jövedelmek szintjét.
A legtöbb munkavállaló, a statisztikák szerint 6836, a várakozásoknak megfelelően Lengyelországból érkezett. A nürnbergi hivatal májusban 1559 magyar állampolgárt regisztrált bevándorlóként. 2011 első öt hónapjában összesen 4888 magyar munkavállaló szánta el magát arra, hogy Németországban vállaljon munkát. A várakozásokkal ellentétben a nyitással sem sikerül azonban jól képzett keleti szakemberekkel pótolni a hiányt. Az exportra dolgozó német cégek képviselői számára így továbbra is megoldatlan problémát jelent a szakértők hiánya. Ezt nehezíti ráadásul, hogy a külföldi uniós munkavállalók főiskolai és szakmai képzettségének németországi elismertetése rendkívül bonyodalmas és hosszadalmas bürokratikus eljárást igényel. A munkaerőpiac megnyitása – a szerény érdeklődés ellenére – mégis hozott jelentős pozitív eredményt: számtalan, mindeddig feketén dolgozó közép-európai állampolgár jutott legális, a számára is oly fontos, szociális biztonságot, beteg- és nyugdíjbiztosítást garantáló munkahelyhez.
origo.hu
Rost Andrea viselkedéséről borzalmas véleménye van a világhírű operaénekesnek
