A Sziget-Chem Kft., amelynek felügyelőbizottságában – egészen a cég felszámolásáig, vagyis 2011 júniusáig – ott ült a volt agrárminiszter is, furcsa módon a Monsanto romániai cégétől vásárolt ötezer zsák vetőmagot. A laborvizsgálaton 196 zsák tartalmáról derült ki, hogy GMO-szennyezett, pedig a cég a magyarországi agrárpiacon is hosszú évek óta „nagy erőkkel” jelen van vegyszereivel és szabadalmaztatott vetőmagfajtáival.
Azért is meglepő, hogy a Sziget-Chem Kft. Romániából importált kukorica-vetőmagot, mert az agrárágazatban köztudomású, hogy a szomszédos országban engedélyezett a Monsanto által kifejlesztett Mon810 rovarölő hatású, kukoricamoly-ellenálló genetikailag módosított (GM-) kukorica termesztése is. Vagyis ott nagyobb a veszély arra, hogy génmódosított kukoricaszemek belekeveredjenek a GMO-mentes vetőmagba, mint nálunk, ahol ennek a fajtának a termesztése törvényileg tiltott.
Ráadásul információink szerint a behozott vetőmagszállítmány a 2008. évi kukoricatermésből származik; ebben az évben Romániában 8000 hektáron – az eddigi adatok szerint a legnagyobb területen – termesztettek GM-kukoricát. Merőben szokatlan az is, hogy hároméves vetőmagot adtak el a magyar gazdáknak akkor, amikor Magyarországot Európa második legnagyobb vetőmag-előállítójaként tartják számon.
*
Gráf József számára kifejezetten kínos lehet a Sziget-Chem szerepe a botrányban, hiszen Gráf agrárminiszterként kifejezetten GMO-ellenes politikát vitt, legalábbis a politikai nyilatkozatok terén – és egy idő után. Még 2006-ban ugyanis – amint az az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának egy akkori ülésén kiderült – Gráf tárcája a háttérben kidolgozta az úgynevezett koegzisztenciatörvényt, amely a génmódosított és a hagyományos növények egymás mellett termesztésének lehetőségeit szabályozta volna. E jogszabály végül 2006-ban egy Ángyán József és több mellé álló civil szervezet által kezdeményezett parlamenti nyílt vitanap miatt kapott gellert. Ezt követően fogadták el a képviselők egyhangú szavazásával a GM-növények hazai termesztését tiltó törvényt.
Az Élőlánc Mozgalom által kezdeményezett eszmecserén Gráf már arról beszélt, hogy „a MON 810-es fajták termesztéséhez Magyarországnak nem fűződik érdeke”. És Gráf József volt az is, aki úgy nyilatkozott agrárminiszterként immár 2007-ben, hogy Magyarországra nem hoznak be génmódosított (GM) takarmányt még akkor sem, ha nem lenne elegendő a magyar készlet az állatok etetésére. Fenn akarja tartani Magyarország GMO-mentességét, ugyanis Magyarország Európa második legnagyobb vetőmag-előállítója, a GMO-mentesség ezért gazdasági érdek – hangoztatta miniszterként Gráf.
Amikor Gráf József 2008-ban hazánkat képviselte New Yorkban az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottságának ülésszakán, egy telefoninterjúban arról számolt be, hogy az amerikai–magyar agrárkapcsolatok legkiélezettebb kérdése a GMO-termékek forgalomba hozatalának és termesztésének magyarországi engedélyezése, ám igyekezett megnyugtatni a közvéleményt, hogy a kormány génmódosított termékeket elutasító álláspontja nem változott.
Ezért is különös, hogy éppen az a cég tűnik fel a génszennyezési botrányban, amelynek felügyelőbizottságában éveken keresztül ott ült Gráf József, akit minisztersége idején jórészt fia helyettesített.
Ráadásul a Sziget-Chem Kft. éppen a botrány évében kerül csődhelyzetbe, majd felszámolási eljárás alá, vagyis a gazdák, akiknek ki kellett szántaniuk a kukoricaültetvényt, a kártérítési igényeiket a vetőmag-forgalmazóval szemben elfelejthetik. A Népszabadság úgy tudja, a Szigetvár környéki hét gazda, akikhez a Sziget-Chem igazgatója szerint a 196 zsáknyi GMO-szennyezett vetőmag került, amiatt sem perelhetné sikerrel a céget, mert a 30-40 milliós kárigényük mellett a társaságnak is van velük szemben 40 milliós követelése a kifizetetlen vásárlásaik miatt. Vagyis nem lehet kizárni azt sem, hogy a gazdák egy része „hitelbe” kapta a GMO-szennyezett vetőmagot.
Ismert, az agrártárca úgy döntött, 360 ezer forintot fizet hektáronként kártérítésként azoknak a gazdáknak, akiknek ki kellett pusztítaniuk az ültetvényüket. Az egyik internetes szaklap vitafórumán a hozzászóló gazdák elfogadhatónak és méltányosnak ítélték az összeget.
Ennek ellenére több száz hektárnyi szennyezett kukoricatábla tulajdonosa megtagadta az ültetvény beszántását, vagyis a hatósági döntés végrehajtását. Ezzel párhuzamosan a kifogásolt vetőmagot értékesítő Monsanto – miközben bírósági perben vitatja a magyar illetékes hatóság közigazgatási határozatát – információk szerint olyan ajánlattal állt elő a kormányzat számára, hogy a betakarított termést kiszállítja az országból.
origo.hu
Nemvárt fordulat jön az időjárásban, mutatjuk mire számíthat
