Gyurcsány meghátrál

Gyurcsány Ferenc úgy döntött, nem jelenik meg a parlament mentelmi bizottságának mai ülésén, ahol a testület az ő mentelmi ügyéről tárgyal.

Munkatársunktól
2011. 09. 15. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ezt az ügyészség szerint a sukorói kaszinóberuházás kapcsán hivatali visszaéléssel gyanúsítható volt miniszterelnök maga tudatta a Facebookon is közzétett, a bizottság elnökének elküldött levelében. Gyurcsány Ferenc egyebek mellett azt rótta fel a testületet vezető kereszténydemokrata Rubovszky Györgynek, hogy a bizottság hónapokon keresztül megalapozatlannak találta Polt Péter legfőbb ügyész beadványát, és elutasították mentelmi ügye megtárgyalását, azonban most, amikor az igényelt anyagoknak csak egy töredékét kapták meg, mégis napirendre tűzik azt. A volt kormányfő mindezt pálfordulásként értékelte, és úgy fogalmazott: nehéz nem arra gondolni, hogy vagy tavasszal játszottak előre kifundált színjátékot, vagy mostanra elfogyott az emberi, szakmai, politikai erejük, hogy kitartsanak eredeti álláspontjuk mellett.

*

Bármi is az igazság, ez a hátraarc nem egyszerűen érthetetlen, de egyenesen szégyenteljes – közölte Gyurcsány, aki szerint nincs sok megbeszélnivalója a bizottsággal, ezért nem vesz részt a mai ülésen.
Ismert: Polt Péter áprilisban azzal kérte a parlamenttől Gyurcsány mentelmi jogának felfüggesztését, hogy gyanúsítottként hallgatnák meg a sukorói kaszinóberuházással összefüggésben. A szocialista politikus az ügyészség szerint 2008 májusában a Parlamentben találkozott a Sukoróra tervezett King’s City projekt befektetőivel, majd megbeszélésük végén támogatásáról biztosította őket, és ezzel lényegében döntést hozott a beruházás jövőjéről. Gyurcsány ellen az LMP-s Schiffer András 2009 októberében tett feljelentést hivatali visszaélés gyanújával. A telekcsere ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) 2009 áprilisában különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanújával indított nyomozást, amelynek legutóbb meghosszabbított határideje október 7-én jár le. A nyomozó hatóság eddig öt személyt, Tátrai Miklóst, a vagyonkezelő volt vezérigazgatóját, Császy Zsolt egykori jogi igazgatót, Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium korábbi államtitkárát, a befektetőként jelentkező Joav Blum izraeli–amerikai üzletember egyik ügyvédjét és a telekcsere ügylet értékbecslőjét hallgatta ki gyanúsítottként. A gyanú szerint a sukorói ügyben az állam a vagyonkezelő közbenjárásával egy hetvenhektáros, a Velencei-tó partján fekvő területet cserélt el Joav Blummal két, gyümölcsösként nyilvántartott területért, amelynek nyomán az államot 1,3 milliárdos kár érheti.
A KNYF jogsegélykérelemmel kérte az Egyesült Államok hatóságaitól, hogy tanúként hallgassák ki beruházás amerikai társbefektetőit, Ronald S. Laudert és Fred H. Langhammert. Az amerikai fél több mint egy évvel a megkeresés után júliusban jelezte a jogsegély teljesítését, azonban ennek dokumentumait a mai napig sem sikerült Magyarországra juttatniuk.
Gyurcsány szerint a telekcsere miatt indított polgári perben a bíróság által meghallgatott tanúk egybehangzóan állították, hogy a parlamenti találkozón semmilyen döntés sem született, ő pedig mindössze azt kérte, hogy mindenki tegye a dolgát a jogszabályokban előírtak szerint. – Nincs egyetlen tanú sem, aki azt mondaná, hogy szóbeli összefoglalómat döntésként értelmezte volna. Senki nem állítja, hogy a találkozó után akár egyetlen alkalommal tájékoztatást kértem volna az ügyről, vagy bármilyen módon sürgettem volna a döntést, vagy bárkit kértem volna annak támogatására – áll a Rubovszkynak küldött levélben. – Teljes nyugalommal állok vádlóim elé, és nincs kétségem, hogy meg fogom védeni igazamat, tisztességemet – közölte Gyurcsány, aki múlt csütörtökön a bizottság irodájában tekintette meg az ügyészségről érkezett iratokat. ezekből arra következtetett, hogy azok cáfolják a hivatali visszaélés gyanúját. A mentelmi bizottság mai döntésének függvényében a T. Ház akár már őszi ülésszak első napján, szeptember 12-én határozhat a volt kormányfő mentelmi jogáról.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.