Több mint két évtizede követelik jogi úton a Herzog-örökösök a magyar államtól és a felügyelete alatt álló több múzeumától, hogy szolgáltassa vissza a birtokában lévő műtárgyakat. A holokauszt időszaka alatt lefoglalt műgyűjteményben Lucas Cranach-, El Greco-, Velázquez-, Francisco de Zurbarán-, Renoir- és Monet-alkotások is találhatók. Az örökösök a Fővárosi Bíróságon 2000-ben első fokon pert nyertek, az ítélet ellen a magyar állam fellebbezett, és a Fővárosi Ítélőtábla 2008-ban jogerősen elutasította az örökösök keresetét.
A híres műgyűjtő, Herzog Mór Lipót unokája, Marta Nierenberg ekkor nem fordult panasszal a strasbourgi nemzetközi bírósághoz – amelynek döntése kötelező érvényű lett volna hazánkra nézve –, hanem küzdelme színhelyét Amerikába tette át: 2010 júliusában a család egy ifjabb tagja, David de Csepel 44 műtárgyért, több mint százmillió dollár perértékben indított pert.
A per első szakaszában a magyar állam ellenvetése volt, hogy a washingtoni bíróság nem illetékes ez ügyben, továbbá az 1973-as amerikai–magyar vagyonjogi egyezmény során a keresetlevélben megjelölt igényt már rendezte a Magyar Népköztársaság. A bíróság az elmúlt hét végén úgy döntött, az 1973-as egyezmény nem zárja ki, hogy Herzog-örökösök a műtárgyakat visszaigényeljék. Ugyanakkor a per alapját képező 44 festmény közült 11-gyel kapcsolatban az örökösök igényét elutasította.
origo.hu
Orbán Viktor képet közölt Salvinivel való találkozójáról
