Kiállnak a kettős állampolgárságért

A kettős állampolgárság európai megoldás, a polgárok szabad választásának a kérdése, és a politikusoknak nem lenne szabad akadályozniuk azt, ha polgárai ilyen módon akarják kifejezni kettős kötődésüket: a politikai hazához, vagyis az országhoz, amelyben élnek, s a nemzeti-kulturálist, amellyel a magyar nemzethez, az anyaországukhoz kötődnek – mondta Grigorij Meseznikov politológus, a pozsonyi Közkérdések Intézetének igazgatója Révkomáromban, ahol négy szlovákiai magyar civil szervezet kezdeményezésére tartottak nagygyűlést a felvidéki magyarok alkotmányos jogaik betartásáért, biztosításáért.

Neszméri Sándor
2011. 09. 11. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ország minden részéről érkeztek magyarok a Duna-parti városba, akiknek a Magyar Koalíció Pártja okozta azt a „meglepetést”, hogy szlovák értelmiségieket is meghívott a rendezvényre, hogy az európai értékek iránt nyitott véleményüket kifejtsék a nagygyűlésen. Meseznikovon kívül szót kapott a nemzetközileg is ismert és elismert Miroslav Kusy professzor, aki nagy tapsot kapott, amikor azt fejtegette, „a magyarok és a szlovákok, a két ország olyan nemzetközi szervezetek tagjai, amelyek együtt garantálják a többi tagországgal lakosságuk biztonságát és gazdasági fejlődését, méltatlan hát, ha az egyik EU- és NATO-tagország ellenségként tekint a másik tagországra, ha intézkedéseivel akadályozza az egyszerű emberek közti kapcsolatok építését”. Kusy sajnálatosnak nevezte, hogy a „közismerten nacionalista Fico-kormány ésszerűtlen és megmagyarázhatatlan törvényét az új kabinet sem szüntette meg, holott egyként bünteti a polgárokat – szlovákokat, magyarokat és mindenkit, aki európai módon, szabadon akar élni a sokszínű Európában”.
A felvidéki magyar civil szervezetek képviselői közül kezdésként Gubík László, a Via Nova ifjúsági csoport alelnöke kapott szót, aki elsőként vállalta nyilvánosan, hogy kérte és felvette a magyar állampolgárságot. Gubík elmondta, nem azért tette, hogy másokat, sorstársait hozza kínos helyzetbe, éppen fordítva: a törvény értelmetlenségére, a helyzet abszurditására kívánta felhívni a figyelmet, hogy segítsen másoknak. Megerősítette, kész akár a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordulni, hogy bizonyítsa, Szlovákia jogtalanul és alkotmányellenesen akarja őt megfosztani szlovák állampolgárságától csak azért, mert felvette a magyart.
A Klapka-tér hallgatósága, amely a nagygyűlés alatt teljesen megtelt a felvidéki magyarokkal, nagy tapssal fogadta a rendezvény egy másik szónokát, Pásztor Istvánt. A Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke a vajdasági kulturális autonómiáról is szólt, amiért a dél-vidéki magyarság keservesen megküzdött, s ennek apropóján biztatta a felvidéki magyarokat arra, egyénenként és közösségként is nap nap után ki kell állni igazukért, mert „elképesztő lenne, hogy amit ki lehet harcolni a Balkánon, nem valósítható meg az Európai Unió tagországában”.
A vajdasági magyarok példáját hozta fel a nagygyűlés szervezőit képviselő Less Károly, az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás szóvivője, aki azt hangsúlyozta, a szlovákiai magyarság „otthon van szülőföldjén, ideje lenne, ha úgy is viselkedne”. Elutasította azokat a politikusi szándékokat, amelyek le akarják csatolni az anyanemzetről a szlovákiai magyar nemzetrészt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.