Lassan csorgó adóforintok

Félmillió inkasszót adott ki, és 65 ezer munkabérletiltást rendelt el az első hat hónapban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Bár a hatóság több behajtási intézkedést foganatosított,  mint tavaly, az adóhátralékokat nehezebben szedik be.

Jakubász Tamás
2011. 09. 17. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Elsősorban a válság okozta gazdasági-társadalmi folyamatokkal magyarázza a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), hogy az idei esztendő első hat hónapjában visszafogott eredményeket mutatnak az adóbehajtási statisztikák. A hatóság január eleje és június vége között majdnem hétszázezer végrehajtási intézkedést rendelt el, százezerrel többet, mint az előző esztendőben. Bár az eljárások száma idén érezhetően emelkedett, a végrehajtással szerzett bevétel mégsem lépi túl a tavalyi értéket. Ennek az az oka, hogy a krízis kitörése óta egyre többeknek okoz problémát az adósságok, így az adótartozás kiegyenlítése. A munkahely elvesztése és az árfolyam-ingadozás alapvetően befolyásolta a polgárok vagyoni helyzetét, miközben a cégek fizetési képessége is megrendült. Utóbbit jól jelzi, hogy az adóhatósági inkasszók hatékonysága mérséklődött. A csalárd vagyonkimentés és a jövedelem eltitkolása szintén gondot jelent.
Január és június között majdnem félmillió inkasszót bocsátott ki a hivatal, húsz százalékkal többet, mint 2010-ben. A NAV az idei első fél évben 1100 milliárd forintot kívánt leemelni a köztartozást felhalmozó magánszemélyek és cégek bankszámláiról, ehhez képest az inkasszók révén kilencvenmilliárd forint érkezett. A számlákról tehát a kívánt summa csupán nyolc százalékát hajtotta be a hatóság. A NAV magyarázatként rögzítette: az inkasszó 35 napig érvényes, vagyis a hitelintézet csak eddig teljesítheti az adóhivatal kérését. Ha ez idő alatt nem érkezik pénz a köztartozást felhalmozó cég vagy magánszemély számlájára, újabb inkaszszót kell kiadni. Emiatt egy-egy tartozás kapcsán több inkasszót adhat ki az adóhatóság, ennek révén egyetlen követelés többször is megjelenhet a statisztikában.
A NAV 2011 első hat hónapjában az előző évinél 25 százalékkal többször, összesen 65 ezer alkalommal kezdeményezett munkabérletiltást. Az érintettek több mint harmadának azonban nem volt letiltható jövedelme: vagy nem dolgoztak legálisan, vagy kevés volt a keresetük. – A munkabérét csak annak lehet letiltani, akit a munkaadója bejelent, és a NAV – a törvény szerint – a fizetés létfenntartáshoz szükséges részét nem vonhatja el – hangzott a hatósági közlés. A megfelelő keresménnyel rendelkező negyvenezer ember munkabéréből 51 milliárdot vonna el a szervezet, amiből eddig 2,8 milliárd érkezett meg. A NAV a munkabérletiltás nyomán a jövedelem harmadát irányíttathatja az államkaszszához, így az összeg részletekben, hosszabb idő alatt érkezhet meg.
Január és június között a NAV majdnem kilencvenezer alkalommal – a múlt évihez képest 15 százalékkal többször – próbálta meg a közadósságot maguk előtt görgető cégek és magánszemélyek ingóságait lefoglalni. Ám a hatóság az esetek háromnegyedében nem talált vagyontárgyakat. Hasonló arányokat mutatnak az ingatlannal kapcsolatos végrehajtások is. A hivatal ezzel 54 ezer adózónál próbálkozott, ám 37 ezernél nem talált lakást, telket. Az ingatlan-végrehajtások száma harmincszázalékos emelkedést mutat.
Az adóhatóság kifejtette: az utóbbi évek negatív gazdasági folyamatai miatt – figyelembe véve a munkaidő-csökkentéseket és a létszámleépítéseket – nemcsak a behajtható tartozás mértéke csökkent, hanem az eredményesen alkalmazható végrehajtási intézkedések skálája is. Az adatok szerint egy forint behajtási bevétel eléréséhez egyre több lépést kellett foganatosítani, miközben folyamatosan bővül az a személyi kör, amely ellen végrehajtást indít a hivatal.
A hatóság elektronikai rendszereinek fejlesztésével igyekszik hatékonyabbá tenni tevékenységét. Az informatikai módszerek tökéletesítése ugyanakkor nemcsak az adóhátralékok beszedésében, hanem az adócsalók utolérésében is fontos lehet. A NAV hamarosan kialakítja azt a számítógépes rendszert, amely nagy pontossággal képes kimutatni: mely cégnél vagy állampolgárnál észlelhetők gyanús történések.

Adónövelő javaslatok. A Magyar Szerencsejáték Szövetség a bevételarányos adó bevezetését és az online szerencsejáték-piac szabályozását javasolja a kormánynak. Szerinte a bejelentett ötvenszázalékos játékadó-emelés a pénznyerőkből nem hozhat bevételt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.