Líbia a Nyugat hálójában

A Moammer el-Kadhafi nevével fémjelzett rezsim bukásával, az államszervezet teljes szétzilálódásával és a hivatalok kifosztásával egyre több hivatalos és titkos dokumentum „válik közkinccsé” Líbiában. Egy emberi jogi szervezet munkatársai állítólag olyan papírokra bukkantak, amelyek azt bizonyítják, hogy az elűzött diktátor titkosszolgálatai szoros együttműködést folytattak az amerikai CIA-val és a brit MI6-szel.

A vonatkozó több ezer oldalnyi irat a Kadhafi elleni lázadás kezdetén a felkelők oldalára állt – először Londonba, majd Katarba menekült – Musza Kusza külügyminiszter irodájából került elő, aki utolsó tisztségét megelőzően a líbiai hírszerzés főnöke volt hosszú éveken át. A férfi szerepe a rezsim által idén, illetve korábban elkövetett atrocitásokban állítólag vitathatatlan. Mégis, jogvédők többszöri felszólítása ellenére a nyugati kormányok – amelyek katonai intervenciójukat a felkelők elleni brutális kormányzati fellépéssel indokolták – nem állták útját Kuszának. Hogy miért, arra szolgálhatnak magyarázattal a Human Rights Watch munkatársainak kezébe került dokumentumok, amelyekből szemelvényeket hoztak nyilvánosságra.
„Kedves Musza” – ezzel a megszólítással kezdi levelét egy bizonyos Steve a korábbi kémfőnöknek címzett levelét, amelyben kifejezi szándékát, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) két rezidenst küldhessen Líbiába, akik részt vennének egy, az országnak vallatásra korábban átadott terrorista kikérdezésében. Egy másik irat annak az Abdel Hakim Belhadzsnak a pályafutására világít rá, aki ma a felkelők tripoli csoportját vezeti. A férfit 2004-ben amerikai katonák fogták el a terrorellenes háború során, majd az úgynevezett rendíciós eljárással átadták Kadhafiéknak, hogy vallassák ki. A papírok fényt derítenek arra is, hogy a brit MI6 segített megírni Kadhafi beszédét 2004-ben, amikor az feladta tömegpusztító fegyvereit, sőt, arra is rávették a diktátort, hogy Tony Blair miniszterelnököt sátrában fogadja. „Nem tudom, hogy az angolok miért vannak oda a sátrakért. De tény, hogy az újságírók szeretni fogják” – írta az egyik MI6-ügynök a dokumentumok szerint, amelyek hitelességét senkinek nem áll módjában megerősíteni.
Angolszász hírmagyarázatok szerint a Tripoliban fellelt papírok arra a néhány éves időszakra engednek betekintést, amikor a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után Líbia kitört a nemzetközi elszigeteltségből. Kadhafi, aki a 70–80-as években maga is támogatta és gyakorolta a terrort a Nyugat és Izrael elleni harcban, ismét elfogadottá vált. S ha ez a „visszatérési” időszak 2011-ben az ő hatalmát nem is tudta megmenteni a felkeléstől, az nem kizárt, hogy a CIA és az MI6 kapcsolatrendszere révén titkosszolgálatainak prominensei szerepet játszhatnak a líbiai történések irányításában is.
Ami Washingtont illeti, a dokumentumokat lakonikusan azzal kommentálták: „nem lehet meglepő, hogy a CIA együttműködik más országok kormányaival, hogy megvédhessük hazánkat a terrorizmustól és más halálos fenyegetésektől”.

Humanitárius kérdés. Algéria humanitárius kérdésként kezeli Kadhafi családtagjainak befogadását – mondta tegnap az algériai kormányfő. Kadhafi Szafia nevű felesége, lánya, illetve két fia augusztus 29-én lépték át a határt, azóta egy vidéki településen tartózkodnak. Az új líbiai vezetés agressziónak nevezte befogadásukat. (MTI)