Megkönnyebbülés Berlinben

Elutasította a német alkotmánybíróság a korábbi görög, valamint eurótámogatási mentőcsomagokkal kapcsolatban benyújtott alkotmányossági panaszt. A taláros testület egyben megállapította, a parlamentnek fokozott beleszólási jogot kell biztosítani az idevágó döntések meghozatalánál. Angela Merkel a Bundestagban szerdán elhangzott, a karlsruhei bírói testület állásfoglalását követő beszédében úgy értékelte, hogy az alkotmánybíróság a két tavalyi mentőcsomagot támogató határozatával teljes mértékben kormánya európolitikájának helyességét erősítette meg.
Összesen ötven kereset – közöttük számtalan jogász és közgazdász tiltakozása – érkezett a Karlsruhéban székelő bírói testülethez, amelynek második tanácsa most jogosnak minősítette a milliárdos összegekre rúgó pénzügyi mentőcsomagokat, de egyben leszögezte, az ítélet nem tekinthető alkotmányjogi biankó felhatalmazásnak további mentőakciók ügyében. A panaszosok – így a konzervatív beállítottságáról ismert bajor kereszténydemokrata (CDU) honatya, Peter Gauweiler – azzal érveltek, hogy a német kezességvállalás és a válsághelyzetben fizetendő milliárdok túlterhelik az ország költségvetését, végső soron pedig veszélyeztetik az állam cselekvőképességét, így alkotmányellenesek. A berlini parlament előbb 22,4 milliárd eurós kezességvállalást fogadott el Görögország támogatására, majd úgy határozott, hogy 123 milliárddal veszi ki a részét az euróövezet támogatási alapjából.
Az alkotmánybíróság ítélethirdetése előtt öt ismert hazai közgazdász és alkotmányjogi szakértő az eurórendszer felszámolása mellett kardoskodott, és Németország szemszögéből „pokolra szállásról”, diktatórikus megoldásról beszélt, amennyiben a milliárdok határtalanul emelkednek. Márpedig a kereszténydemokrata–liberális kormánykoalíció a további segély tervét e hónap végén akarja elfogadtatni a Bundestaggal.
A szavazás komoly veszélyt jelent a Merkel-kabinetnek, miután kiderült, a két kormánypárt több képviselője sem lesz hajlandó támogatni a javaslatot. A helyzet felmérésére a CDU/CSU és az FDP próbaszavazást tartott – nem túl biztató eredménnyel. A kereszténydemokrata frakció tizenkét tagja nemmel voksolt, heten tartózkodtak, a szabad demokraták közül két képviselő mondott nemet, és négy tartózkodott. Ezzel fennáll a lehetősége annak, hogy a szeptember 29-i szavazáson nem jön össze az úgynevezett kancellári többség, és megbukik a kormány. Az európai pénzügyi stabilitással kapcsolatos voksolást Angela Merkel összekapcsolhatná a bizalmi kérdés felvetésével, de erre a lépésre a kancellár nem hajlandó.
Időközben a koalíción belül további ellentét alakult ki: a CDU és az FDP elutasítja Athén kiválását az euróövezetből, a CSU viszont elfogadhatónak tartja ezt a megoldást.