Sáncok, árkok, őrtornyok, erődök, kikötők, katonai és polgári emlékek – a Római Birodalom védelmét szolgáló, mintegy 5500 kilométer hosszú limes vetekszik a kínai nagy fal jelentőségével is. A Nagy-Britanniától Észak-Afrikáig tartó határvonalból elsőként az észak-angliai Hadrianus-fal lett 1987-ben a világörökség része, a limes észak-németországi szakasza 2005-ben, a skóciai Antonius-fal 2008-ban kapta meg a kitüntető címet.
A limes magyarországi, több mint 400 kilométer hosszú szakaszán található római kori emlékek világörökségi előkészületei szintén 2008-ban kezdődtek, ekkor kapta meg a bemutatandó helyszínek első listáját az UNESCO. Bár a kezdeti elképzelések szerint 2010 januárjában terjesztették volna fel a világörökségi listára a limes magyarországi – a Ripa Pannonica – helyszíneit, az egyeztetések tovább tartottak, a 164 magyar helyszín 60 önkormányzat, több magántulajdonos területét érinti, a világörökségi jelölési dokumentáció magyar tervezetébe végül 121 Duna menti helyszín került. Az Európai Unió Central Europe programja által támogatott, a Római Birodalom határai (Danube Limes UNESCO World Heritage) nemzetközi pályázatban Szlovákia, Ausztria, Németország és Lengyelország nemzetközi partner, magyar részről a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH), a Pécsi Tudományegyetem és Paks önkormányzata vesz benne részt. E projekt az örökségvédelem egyik legnagyobb hazai programja, Magyarország egyik legfontosabb tervezett kulturális hozzájárulása a Duna-stratégiához – tekintettel arra, hogy a római kor volt az első olyan időszak Európa történetében, amikor a Duna teljes hossza egyetlen hatalom ellenőrzése alá került.
Többek között ez is kiderült a KÖH által koordinált, tegnap a Szent György-rezidencián megrendezett nemzetközi konferencián Fejérdy Tamás KÖH-alelnök, a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság vezetőjének beszámolójából. Fejérdy elmondta, a 2008 októberében kezdődött, most szeptember végén lezáruló projektet az Európai Unió több mint kétmillió euróval finanszírozta. Az alapos előkészület egyébként indokolt: Magyarország Szlovákiával közösen 2007-ben terjesztette fel világörökségi címre a komáromi erődrendszert, ám a jelölési javaslatot – még mielőtt az UNESCO világörökségi bizottsága megtárgyalta volna – visszavonta.
A limes magyarországi szakasza mindenesetre 2009 óta szerepel az UNESCO Világörökség Bizottságának várományosi listáján. A világörökségi dokumentáció végleges változata leghamarabb 2013-ra készülhet el; ha megkapja a címet, Magyarország tizedik világöröksége lehet. A jelölés elindításához még több egyeztetést kell lefolytatni, feltételei közé tartozik a költségvetés kialakítása, kezelőszervezet létrehozása, a kormány további támogatása. A tegnapi konferencián jelentették be azt is, hogy elkészült a szlovákiai helyszínek jelölési dokumentációja, továbbá az osztrák várományosi lista is.
A római impérium határainak egykori védőrendszeréből Magyarország területén két nagy légiótábor és városi ranggal rendelkező település – Brigetio (Szőny) és Aquincum (Óbuda) –, 24-25 segédcsapattábor, több időszakos tábor és késő római erődítmény, valamint mintegy kétszáz feltárt vagy ismert helyű torony, kis erőd, hídfőállás található. A hazánkban fellelhető római emlékekről a Magyar Limesszövetség kiadványaiból, valamint honlapjáról (ripapannonica.hu) lehet további információkat találni, a világörökségi jelölés folyamatáról a danube-limes.eu internetes oldal ad tájékoztatást.
origo.hu
Karácsonyék miatt az elmúlt öt évben nem épült meg a mobilgát a Rómain, a helyieket magukra hagyták - videó
