Putyin a türelmet teszteli

A NATO visszafogottan, de határozottan jelezte Moszkvának: a szövetség kész megvédeni a légterét, ugyanakkor nem keresi az eszkalációt. Oroszország és Putyin provokációi mögött azonban nem feltétlen támadó szándék, hanem politikai üzenet húzódik, értékelte lapunknak a történéseket Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője.

2025. 09. 24. 13:25
Vlagyimir Putyin orosz elnök a „Zapad-2025” hadgyakorlaton Fotó: Mikhail Metzel Forrás: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az elmúlt hetekben megszaporodtak az orosz katonai gépek provokatív manőverei a NATO-tagállamok légtere környékén. A NATO főtitkára közölte, hogy a katonai szövetség készen áll határozottabb lépések megtételére Oroszországgal szemben, amennyiben erre szükség lenne.

Putyin
Mark Rutte, a NATO főtitkára sajtótájékoztatót tart a NATO központjában, hangsúlyozva a szövetség elkötelezettségét tagállamai biztonsága iránt (Fotó: Anadolu/AFP*Dursun Aydemir)

A korábbi dróntámadás elszenvedője, Lengyelország is jelezte, lelövik a légtérbe berepülő repülőket. Donald Trump amerikai elnök is kijelentette egy kérdésre válaszolva, hogy le kellene-e lőni az orosz repülőgépeket, ha azok megsértik a NATO-országok légterét: „igen, azt gondolom”.

Nem véletlen egybeesés

Ami az elmúlt időszakban történt, az már nem lehet véletlen egybeesés, úgy tűnik, Oroszország valóban teszteli a NATO türelmét és légvédelmét

– mondta lapunknak Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője.

A szakértő szerint Moszkva elsősorban nem támadni szeretne, hanem inkább üzenni akar az Ukrajnát támogató országok koalíciójának.

Az alaszkai békecsúcson körvonalazódott egyezség után Oroszország azt jelezné, hogy elfogyott a türelme

– tette hozzá.

A NATO üzenetében nincs újdonság

A szakértő rámutatott, hogy Donald Tusk lengyel kormányfő szavai nem voltak meglepők.

Donald Tusk arról beszélt, hogy lengyel légtérbe érkező orosz repülőgépeket le fognak lőni, de ebben semmi újdonság nem volt, hiszen a 19 korábban berepült drónból is négyet lelőttek, a maradék 15-ről pedig kiderült, hogy azok nem jelentettek komoly veszélyt

– hangsúlyozta.

Koskovics Zoltán szerint a NATO jelenlegi kommunikációja egy tiszta, világos és alapvetően nem eszkalációt fokozó üzenet.

A NATO olyan üzenetet próbál megfogalmazni, amiben semmi meglepő nincs és önmagában nem kellene, hogy hozzájáruljon a kialakult eszkaláció fokozásához

– fogalmazott.

Trump hátrébb lép

A szakértő Donald Trump kijelentéseit is elemezte.

Trump üzenetei alapján úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok elnöke kezdi elengedni azt a reményét, hogy hozzá tud járulni a béke megszületéséhez. Európának azt üzeni, hogy ha ti ebben a háborúban le tudjátok győzni Oroszországot, akkor tegyétek egyedül és támogassátok ti Ukrajnát.

Koskovics szerint ez tudatos stratégia. Trump retorikája bárhogyan is változzék Ukrajna kapcsán, az biztos, hogy tesz egy lépést hátra és próbálja kivezetni az Egyesült Államokat ebből a proxyháborúból. 

Minden egyes eszkalációt, minden egyes kommunikációs fordulatot arra használ, hogy hol kicsit, hol nagyobbat, de távolodjon a háborútól. Most is ez történik, Európára hárította a pénzügyi és katonai felelősséget és leszögezte azt, hogy Washington Ukrajnának nem, csak a NATO-nak szállít fegyvert.

Ez szerinte egy világos üzenet az európai „hajlandók koalíciója” felé:

Szedjék össze magukat és haladjanak az Alaszkában megfogalmazott békecélok felé, azonban ezek nem összeegyeztethetők a brüsszeli elit politikájával.

In this pool photograph distributed by the Russian state agency Sputnik, Russia's President Vladimir Putin chairs a Security Council meeting at the Kremlin in Moscow on September 22, 2025. (Photo by Alexander KAZAKOV / POOL / AFP)
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Biztonsági Tanács ülésén a moszkvai Kremlben 2025. szeptember 22-én (Fotó: AFP/Alexander Kazakov)

Putyin is siettetné a háború lezárását

Koskovics Zoltán szerint az orosz provokáció mögött belső okok is húzódnak.

Tekintettel arra, hogy Oroszország gazdasági helyzete sincs a legjobb állapotban, növekvő infláció és adóemelés sújtja a háborús gazdaságra átállított országot. Ez azt jelenti, hogy nekik is kezd sürgős lenni, hogy vége legyen a háborúnak. Ezért is léphetnek fel agresszívebben, hogy siettessék a nyugat-európai szövetségeseket

– fogalmazott az elemző.

Egyre szűkül a mozgástér

A NATO, az Egyesült Államok és Oroszország egymástól eltérő, de mindinkább konfrontatív üzenetei egyre inkább szűkítik a béketárgyalások esélyét. Ahogy Koskovics Zoltán is rámutatott: bár a katonai provokációk önmagukban nem jelentik az eszkaláció kikerülhetetlenségét, a feszült geopolitikai környezetben minden újabb lépés közelebb viheti Európát egy közvetlen konfrontációhoz.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök a Zapad–2025 hadgyakorlaton (Fotó: AFP/Mikhail Metzel)


 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.