Étlen, szomjan jazz – adódna a cím, a szervezőket ugyanis értelmetlen helyi rendelkezés akadályozta meg abban, hogy ne csak a fülnek, hanem a gyomornak is vonzó kínálattal álljanak elő. A vendéglátás anomáliái csökkentették az öt helyszínen zajló koncertek élvezeti értékét, holott zenei táplálékban nem volt hiány.
Világsztárok fellépése nélkül nincs valamirevaló jazzfesztivál, és a debreceni szűkös költségvetés ellenére is felvonultatott néhányat. Ilyen volt a lélegzetállító technikai képességeket mutató amerikai Chris Potter szaxofonos és az egyenrangú partnernek bizonyuló Budapest Jazz Orchestra közös koncertje, valamint a lenyűgöző intelligenciájú és kreativitású Omar Hakim dobos Trio of Oz nevű együttesének produkciója. A spanyol Chano Domínguez míves triója a flamenco jazzből adott lírai ízelítőt, a Finnországban élő Süle László zongorista és Pentti Lahti szaxofonos pedig bensőséges, elmélyült zenével jelentkezett.
A 40 év – 40 együttes rendezőelv zsúfolttá tette a kínálatot, olykor három esemény is zajlott egy időben. A legtöbb érdeklődőt ezúttal is a Baltazár téri koncertek vonzották, de remekül bevált a Gyémánt László festőművész képeivel dekorált kiállítóterem, a hangulatos emeleti bálterem és a Modem belső udvara is. Pezsgett az élet, a színes műsor sokakban a 70-es, 80-as évek fesztiváljainak hangulatát idézte fel.
A legidősebb és a legfiatalabb nemzedék hangja szólalt meg a többször is fellépő Szakcsi Lakatos Béla zongorista és a fiatal Subicz Gábor trombitás játékában. Előbbi szólóban, a Szakcsi Climate Change elnevezésű, „környezettudatos” jazzt játszó, Dresch Mihállyal kiegészült kvartettel, sőt tradicionális zenei keretben, a Debrecen Dixieland Jazz Band vendégeként is színpadra lépett. A sokoldalú Subicz Gábor saját, SG5 nevű együttesével és más formációk vendégeként száz év jazztörténetét fogta át játékában. Harcsa Veronikát is háromszor hallhatta a közönség, mindannyiszor lelkesen fogadva az énekesnő szenvedélyes előadását.
A jazz kísérleti, avantgárd vonulata leginkább Peter Rom és Andy Manndorff osztrák gitárosok révén jelent meg. Bőven akadtak viszont a modern főáramba illeszkedő produkciók (Tzumo Trió, Fekete–Kovács Kornél Kvintett, Gayer Mátyás Trió, Rozsnyói Péter Trió, Tóth Sándor Kvintett, Trio Acoustic) és a fúzió különféle változatait képviselő együttesek (Szabó Dániel Kvintett, New Soul Band, Vasvári Pál Soul Six Band, Fusio Group, Egri-Pluto Active Electric Basses). A duók közül a Tamarazene szólalt meg a legegyénibb hangon, a visegrádi országokat képviselő együttesek közül a cseh Vertigo Quintet zenéje emelkedett ki, és megnyerő színpadi személyiséget ismerhettünk meg a román Luiza Zan énekesnőben.
A fesztivál stílusosan a Cívis Big Band Debrecen lendületes játékával zárult, ami biztatás arra: lesz folytatása az elmúlt negyven évnek.
(40. Debreceni jazznapok, szeptember 1–4.)
origo.hu
Orbán Viktor képet közölt Salvinivel való találkozójáról
