Sokszorosított grafikák üzenete

A magyar sokszorosított grafika napja címmel nyílt kiállítás a napokban Szoboszló hajdúvárossá válása évfordulóján a hajdúszoboszlói Nemzetközi Modern Múzeumban. Úgy tűnik, a hagyományteremtő szándékkal megrendezett tárlat üzenete máris meghallgatásra talált: kedden este ugyanis a budapesti Fény Galériában is hasonló címmel nyitottak kiállítást.

Komoly hagyományai vannak a legújabb kori magyar művészetben a sokszorosított grafikának. Hiszen például Zichy Mihály Arany János balladáihoz készített illusztrációinak éppen olyan rangja van, mint az 1920-as évek rézkarcoló nemzedéke (Aba-Novák, Szőnyi István, Patkó Károly és mások) lapjainak. Utóbbiak akkor és ott is kvalitásos műtárgyat jelentettek, amikor és ahol – a Trianon után elszegényedett országban – festményre csak keveseknek tellett. Az ötvenes évek grafikusai számára, élükön Kondor Bélával, a szabadság, a szabad kifejezés lehetőségét jelentették a nyomatok, amelyeken olyan kérdésekről is szólni lehetett, amelyekről a festő, szobrász nem szólhatott. Ma mintha mégsem lenne elég becsülete a klasszikus technikákkal előállított nyomatoknak, az új technika, a számítógép segítségével készült képeket pedig a nagyközönség legfeljebb csak „árureklámként” ismeri. Kifejezetten üdvözlendő tehát a múzeum, illetve a gyűjteményt létrehozó Joseph Kádár képzőművész szándéka: a grafika napja teremtsen újabb lehetőséget arra, hogy a képzőművészek kapcsolatba kerüljenek a sokszorosított grafikát értékelő közönséggel, gyűjtőkkel, galériákkal, múzeumokkal…”
Nyilván újabb művek megszületését is elősegítheti a művész-műbarát közötti szorosabb kapcsolat, az egymás mellett látható művek sora. Joseph Kádár múzeumba került gyűjteménye amúgy is különös élvezetet jelenthet a látogatónak, mert itthon és a határon túl, elsősorban Párizsban dolgozott, dolgozó művészek munkái együtt, egymás mellett szerepelnek, a megszokottnál sokszínűbb képet adva több mint nyolc évtized sokszorosított magyar grafikájáról. A legkorábban született művész, Kassák Lajos képarchitektúrája a húszas években készült, a legfiatalabb kiállító, Ernszt András a kilencvenes években kezdte pályáját. Az Európai Iskola, a szentendrei geometrikus törekvések képviselői éppen úgy nagyobb összeállítással vannak jelen, mint például az Iparterv generáció. A múzeumi gyűjtemény újabb értékeket kínál a következő évi rendezvényre is, hiszen a mostani tárlaton elsősorban geometrikus munkák szerepelnek.
(A magyar sokszorosított grafika napja, Hajdúszoboszló, Nemzetközi Modern Múzeum, szeptember 30-ig.)