Annak, aki idetéved, olyan érzése támad, mintha a világ végén járna, pedig Budapest belterületén vagyunk – mutat körbe Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője. S valóban! Egy nyomorúságos, hiányos nyílászárókkal tagolt – de lakott – épület mellett elképesztő szeméthegy virít. Pár méterre dübörög csak az Illatos út forgalma, ezért is felfoghatatlan, amit látunk. Mert nézegetni van mit: karosszék, gerendák, papír, karton, rongyok, műanyag hulladék keveredik rothadó kommunális szeméttel – mindez fullasztó, áporodott szagban.
A kéthektárnyi erdőterületen ötven tonna illegális szemetet gyűjtöttek össze a parkerdő munkatársai és közmunkások, javarészt kézi erővel, elszállítása egymillió forintjába kerül a cégnek. Az itt összegyűjtött szemét egy háztartás évi hulladékmennyiségének a többszöröse. A Pilisi Parkerdő évente ötvenmillió forintot költ mentesítésre.
Ráadásul a vétlen erdőgazdaság a közelmúltban ötvenezer forintos bírságot kapott az illetékes környezetvédelmi hatóságtól, mert nem szállította el a szemetet a ferencvárosi erdőből, noha a hulladék nem az erdőgazdálkodás során született. – A törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy azt a hulladékot, amelynek gazdája nem megállapítható, annak kötelessége elszállítani, aki a terület tulajdonosa vagy kezelője – ad magyarázatot az anomáliára Lomniczi Gergely.
Országos probléma ez, tudjuk meg, hiszen szinte minden nagyobb városban gondot okoz a szemét természetbe ürítése. Az világos: nem az erdőgazdálkodó hordja ki a hulladékot a rengetegbe, nagy részét a lakosság kommunális szemét és építkezési törmelék formájában, egy másik jelentős hányadát a hajléktalanok halmozzák fel. Csak a budapesti erdőkben ezer otthontalan él nyaranta, de negyedük télen is kint marad a szabadban.
– Így nem lehet élni. Miközben a többség becsületesen kezeli a szemetet, addig egyesek egyszerűen kiöntik a természetbe, noha az erdő mindannyiunké – mondja immár Nyíri János, a 22 állami erdőgazdaság feletti tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Fejlesztési Bank Zrt. szóvivője. Súlyos szociális problémaként jellemzi a hajléktalankérdést, a szemetelést ugyanakkor vérlázítónak nevezi, amit morális kérdésként aposztrofál, sürgetve a közgondolkodás megváltozását. Kijelenti: a cégnek hatalmas terhet jelent a folyamatosan újratermelődő hulladék elszállítása, ráadásul a hajléktalankérdés kezelésére sincs eszköze az erdőgazdaságoknak.
– Csak tavaly 200 millió forintot emésztett fel az erdők kitakarítása, nem beszélve a maradandó károsodást okozó szennyezésekről, illetve arról a (kieső) időről, amit az erdészek takarítással töltenek – mutat rá Nyíri János. Hiszen az erdészek feladata az (volna, jobb esetben), hogy egyebek mellett fákat telepítsenek, amelyek oxigént termelnek a városnak.
Amíg a szemlélet nem változik meg, ott takarítanak, ahol már nem az erdő lakói a hajléktalanok; az Illatos úti részen egy idős pár élt eddig, portájuk elől legalább 18-20 tonna szemetet pakol teherautóra épp egy markológép. A fentebb említett, nyomorúságos építményben tengődő Horváth Sándor egykor szomszédja volt az itt lakó idős hajléktalan házaspárnak. – Az öreg gyűjtött mindent, ami elképzelhető, még a mi portánk előtt is állandóan lom volt – mondja a férfi. Hozzáteszi: a közelmúltban kétszer is fordulni látott egy kisteherautót, amely platónyi hulladékot hagyott mindannyiszor az erdőben. Beljebb pedig hatalmas sitthalmokat is rejtegetnek a fák. Ugyanakkor hangsúlyozza, saját szemetüket a közeli kukába dobják.
A Pilisi Parkerdő 65 ezer hektárnyi erdőt gondoz Esztergomtól Ráckevéig, ebből csak Budapesten négyezer tartozik az erdőgazdasághoz. Ekkora területen kellene megoldaniuk a hajléktalankérdést, ami túlmutat az erdészet lehetőségein. Ezért 2006 és 2008 között számos civil szervezet, többek között a Magyar Máltai Szeretetszolgálat segítségével egyedi megoldásokat alkalmazva költöztették ki a hajléktalanokat az erdőkből: minden egyes emberrel személyesen beszélgettek el, volt, akit albérlethez, szálláshelyhez juttattak, másokat családjukhoz vezettek vissza. Ám később a program leállt.
A XV. kerületben jelenleg is folyik a páskomligeti erdő tisztítása – tudjuk meg –, ami a helyi önkormányzat hathatós támogatásával és a Pilisi Parkerdő hozzájárulásával valósul meg. Ez egybevág a kormány szándékával is, amely a csepeli, horrorfilmbe illő események után igyekszik felszámolni a hajléktalantelepeket, és emberibb körülmények között elhelyezni az otthontalanokat.
Ismeretes: a közelmúltban Csepelen hat ember került előzetes letartóztatásba, mert közük lehet az erdőben kivégzett és elásott hajléktalanok meggyilkolásához.
origo.hu
Orbán Viktor képet közölt Salvinivel való találkozójáról
