A múzeum legfontosabb állandó kiállítása a Petőfi-tárlat, már csak azért is, mert a Petőfi Társaság örököseként a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) gondozza a hagyaték jelentős részét is. – A most lebontott kiállítást 2000-ben nyitottuk meg. Korrekt és szakmailag is hiánytalan tárlat volt, de azóta felnőtt egy újabb generáció, és annyira gyorsan változnak a gyerekek olvasási szokásai, s olyan gyors ütemben nő az interaktivitásra való igényük, hogy ehhez muszáj volt alkalmazkodnunk – magyarázza a kiállítás megújításának okait E. Csorba Csilla főigazgató. – Olyan kiállításról beszélünk, amelyet a látogatók kétharmada biztosan megnéz, és ennek a közönségnek jelentős része iskolás. Fontos cél volt, hogy ehhez a réteghez közelebb hozzuk Petőfi Sándort, akit a tapasztalataink szerint akár mai, szerethető fiatalként is be lehet mutatni. Ugyanúgy voltak problémái, vívódásai, ugyanúgy választások elé állították, mint a mai fiatalokat. Volt az életének jobb és rosszabb korszaka, voltak szerelmei, különcségei: azokat a lépcsőket, amelyeken a mai ifjú ember végigmegy, neki is végig kellett járnia – vélekedik E. Csorba Csilla, aki azt is hozzáteszi: az utóbbi években a kutatók érdeklődése is ismét élénkebb Petőfi Sándor életműve iránt.
Az elmúlt időszakban több Petőfi-monográfia is megjelent, amelyek másképp közelítik meg a költő alakját, mint ahogyan az korábban gyakorlat volt. Közülük a nemrég elhunyt Kerényi Ferenc irodalomtörténészt emeli ki a főigazgató: Kerényi készítette egyébként az előző Petőfi-kiállítás forgatókönyvét is. – Az a fajta irodalomtudós volt, aki nem maradt meg a filológiai, esztétikai megközelítésnél, hanem a hagyaték tárgyainak mondanivalóját is bedolgozta 2008-ban megjelent kritikai életrajzába. Ezzel az életrajzírásnak is egy újfajta, modern változatát teremtette meg. A kiindulópontja az volt, hogy itt az ideje levenni a polcról, és kicsit leporolni Petőfit. Ez minket is arra sarkallt, hogy újra nekifogjunk ennek a szerteágazó munkának. Munkánkat segítette az NKA-tól a Felemelő század program keretéből elnyert támogatás is – mondta el E. Csorba Csilla.
A tervek szerint az eseményeket időrendben is követő, de a korábbinál sokkal inkább fontos kulcstémák köré szervezett lesz az új tárlat. Ez olyan területekkel is bővül, amelyekre a főigazgató szerint sokan kíváncsiak, de eddig még egy kiállításban sem jelentek meg. Több teret szentelnek majd Petőfi kapcsolatainak, az őt körülvevő társaságnak, részletesebben bemutatnák kedvesét, Szendrey Júliát, aki autonóm, modern és némiképp különc nőként önmagában is érdekes személy volt a maga korában. Körbejárná a kiállítás azt az eddig parlagon heverő témát is, hogy vajon mi lett a köz- és magánéleti sorsa Petőfi hozzátartozóinak, barátainak, szellemi társainak a költő eltűnése után. A főigazgató szerint elsősorban egy más, jobban megközelíthető Petőfi-arcot mutatnának a látogatónak. – A kiállítás címe, a Ki vagyok én? Nem mondom meg… arra is utal, hogy Petőfi sokféle szerepet játszott. Tudatos imázsépítő személyiség volt, aki, ha hosszabb időt megél, komoly közéleti karriert is befuthatott volna. Ez az új és új arcokat felvevő Petőfi adja a tárlat vezérfonalát. A cím azt is sugallja, hogy Petőfi betyáros, hetyke, a sablonokból kilógó művészember volt: remélem, hogy így is él sokakban. A XIX. századi, letisztult, klasszicizáló ábrázolásai más arcot mutatnak, de ő nem volt ilyen sem szellemében, sem gondolkodásában. Mozgékony, aktív, dinamikus figura volt: talán emiatt lehet, hogy verseinek mai, kortárs megzenésítései, például Ferenczi György és a Rackajam dalai nagyon népszerűek. A kiállításhoz egyébként összegyűjtjük a különböző megzenésítéseket is a XIX. századtól napjainkig – avat be terveibe a főigazgató.
A tárlathoz számos technikai újdonság is csatlakozik majd a tervek szerint, mint például a szöveges részek és képek okostelefonra tölthető változata, egy színészekkel életre keltett Pilvax-beli vita digitális hologramja, vagy akár a költő kézírásának változását vizsgáló program. Bár a múzeum birtokában lévő hagyaték legtöbb darabját már korábban is láthatta a közönség, ezen a téren is várhatóak újdonságok: érkeznek tárgyak magán- és közgyűjteményekből, a főigazgató reményei szerint a határon túlról is. E. Csorba Csilla azt is elmondta: néhány magántulajdonban lévő értékes darab, például Petőfi tolltartója vagy egy Szendrey Júliától ajándékba kapott hímzett bőrtárcája megvásárlása érdekében gyűjtést is szervez a Petőfi Irodalmi Múzeum.
origo.hu
Orbán Viktor képet közölt Salvinivel való találkozójáról
