Válságban van a hazai sertéságazat – ezzel a mondattal kezdődik a Czerván György agrárügyekért felelős államtitkár által jóváhagyott, az ágazat jelen helyzetét és jövőjét taglaló dolgozat, amely a szűk szakmai köznyelvben sertésstratégiaként vált ismertté. Információink szerint a vidékfejlesztési tárca még ezen a héten szeretné a kormány elé terjeszteni az intézkedési tervet. A szakminisztérium azt fogalmazta meg célként, hogy a hízósertés-állományt hat-hét éven belül hatmillió darabosra növeli. Magyarország sertésállománya a múlt év végére 3,1 milliósra csökkent a 2002-ben kimutatott ötről. Eszerint a 2004-es uniós csatlakozás teljesen felkészületlenül érte az ágazatot. Mint írják, a kormányzat nem készítette fel a termelőket a közös piac működésének és támogatási rendszerének használatára, de a termelői-feldolgozói szféra sem tett lépéseket a változó körülményekhez való alkalmazkodáshoz. A vidékfejlesztési tárca szakértői szerint a hazai sertéstermelés legfőbb gondja, hogy hatékonysága elmarad a legfőbb versenytársakétól.
Az állatszám csökkenésével egy időben folyamatosan szűkül a kisebb gazdaságok jelenléte a piacon. Az uniós csatlakozás évében az egyéni gazdaságok még 1,7 millió sertést tartottak, ez a szám 2010 decemberére megfeleződött. Napjainkra a cégek által fenntartott hizlaldákban található meg a sertésállomány 75 százaléka. A sertéstartással foglalkozó egyéni gazdaságok számának csökkenése mellett az ágazatban dolgozó gazdasági szervezetek száma is visszaesett, ma éppen hogy meghaladja az ötszázat. A társaságok számának csökkenése együtt járt az egy szervezet által tartott sertések átlagszámának növekedésével, ami a 2004. évi 3900-ról 2010-re 4500-ra emelkedett. A piaci folyamatok hatására a gyengén teljesítő, felkészületlen, kis létszámú üzemek száma Nyugat-Európában is folyamatosan csökken. Érdekességként említhető meg, hogy miközben koncentrálódott a termelés, versenyképességünk nem javult – legalábbis ez derül ki a szakértői anyagból, amely több hiányosságra is rávilágít az ágazat hazai helyzetével kapcsolatban. Az itthoni hizlaldák ugyanis lemaradnak fejlettebb nyugat-európai társaiktól a szaporulat, a tömeggyarapodás és a takarmányhasznosítás terén is. Helyzetüket tovább nehezíti a versenytársakhoz képest magasabb adó- és járulékteher, illetve a hatósági szolgáltatások kiemelkedően magas költsége. Ágazati becslés szerint az általános forgalmi adó befizetése nélkül értékesített sertéshús aránya elérheti a harmincszázalékos szintet is a hazai piacon.
Ami egyébként az értékesítést illeti, a szakértők rámutattak: a külpiacokon általában a jó minőségű magyar sertéshús talál gazdára, míg az országba általánosságban gyengébb minőségű, olcsóbb húst hoznak be. Tavaly 25 százalékkal bővült a sertéshús importja, ugyanakkor értékben kifejezve még pozitív volt a teljesítményünk. Összességében elmondható, hogy Magyarország élő sertésből nettó importőr, sertéshúsból viszont nettó exportőr.
A helyzet megváltoztatására a szakértők javaslatot tesznek a sertéstelepek energetikai és technológiai, illetve a bérhizlalási rendszerek fejlesztésére. Utóbbinál 25-30 kilós malacok kihelyezésében gondolkodnak, a rendszerhez pedig célzott hitelfinanszírozás bevezetését is javasolják. Meglévő telepek és újak fejlesztését is lehetségesnek tartják, ezen belül pedig az 1300-1400 kocás szaporítótelepek termeltetői és a 650-700 férőhelyes hizlalótelepek termelői tulajdonú kialakítására tesznek javaslatot. Ehhez öt éven keresztül évi 32-36 milliárd forintos uniós és hazai forrásokat tartanak szükségesnek. A takarmánygondok megoldására szükségesnek vélik megvizsgálni, miként részesítheti előnyben az állattartókat az állami földeket kezelő Nemzeti Földalap. Emellett javaslatot tesznek állami takarmánykészlet létrehozására is, amiben a Concordia Zrt. és a Tartalékgazdálkodási Kft. is szerepet kapna. A stratégiaalkotók fontosnak tartották még a bürokratikus akadályok leépítését, valamint az ellenőrzések hatékonyságának javítását is.
origo.hu
Orbán Viktor: Kisoroszi biztonságban - videó
