Minimális mértékben ugyan, de a jelek szerint az utóbbi években csökkent az orvoselvándorlás hazánkban. Az Állami Egészségügyi Ellátóközpont összes korcsoportra vonatkozó adatai alapján ugyanis míg 2013-ban 705 magyar állampolgárságú orvos kérte a külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványt, addig ez a szám 2014-ben 701, 2015-ben 717, tavaly pedig már „csupán” 615 volt.
A mutatók szerint ráadásul a magasan legtöbb bizonyítványt kérő 35 év alattiak körében is javultak a számok. Míg ugyanis 2014-ben 579 fiatal esetében vetődött fel, hogy külföldi munkát vállal, addig ez két éve 562, tavaly pedig 470 volt. Biztosat persze az elvándorlásról nem lehet tudni, de aki igényli a hatósági bizonyítványt, az valószínűleg azért teszi, mert külföldre megy dolgozni. A célországok között a legnépszerűbb Németország, az Egyesült Királyság és Svédország, de voltak, akik Franciaországot, Spanyolországot vagy Katart választották. Az arab államot egyébként 2014-ben még senki sem jelölte meg célországnak, 2015-ben viszont ketten mentek oda dolgozni, tavaly pedig már tizenhárman.
Az orvoselvándorlás kapcsán a kormánykommunikáció nem elégszik meg a kis javulással. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az ATV-ben a múlt héten arról beszélt: az orvoshiány súlyos problémája a magyar egészségügynek, ez nem álhír, de az elvándorlás mértéke a felére csökkent. Szerinte míg 2013-ban „nyolcszáz x” fő kérte a hatósági igazolást, addig ez most háromszáz körül mozog. Szép volna, ha így volna – csakhogy a miniszter rosszul tudja a számokat, és annyira azért nem jó a helyzet, amilyennek beállítani próbálja.
Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke a téma kapcsán arról beszélt lapunknak: nincs arra vonatkozó statisztika, hogy hányan jönnek vissza Magyarországra azok közül, akik egyszer már úgy döntöttek, külföldre mennek dolgozni. Vannak, akik idővel a család miatt visszaköltöznek, mások épp azért maradnak kint, mert a gyermekeik már az ottani iskolába járnak, vagy csak néhány évük van hátra a nyugdíjig, ami sokkal kedvezőbb külföldön. Szerinte azonban van reális esély arra, hogy csökkentsék az elvándorlás mértékét, és ismét itthon dolgozzanak a magyar orvosok, de ehhez az kell, hogy megfelelő szintre hozzák az orvosi béreket. Ez pedig nem azt jelenti, hogy a nyugati fizetéseket kell megadni, hanem azt, hogy Magyarországon belül úgy érezzék az orvosok, megbecsülik őket. Vagyis: az egyetemi diplomások fizetési kategóriái között az orvosokénak legalább a harmadik legjobbnak kell lennie. A főiskolai végzettségűeknél pedig ugyanez legyen igaz az ápolókra is – fűzte hozzá Dénes Tamás. – Ha ez sikerülne, annyian maradnának itthon, hogy nem lenne probléma a biztonságos betegellátás. Elvándorlás ugyanis mindenhol van: Angliából és Németországból is mennek el orvosok, Svédországból Norvégiába költöznek, onnan Amerikába. Az lenne a fontos, hogy mindez ne roppantsa meg annyira az ellátórendszert, mint ahogy nálunk történik – mondta a szakszervezeti vezető.
Még 2015 végén nyilvánosságra került egy kilenc év adatait összefoglaló, az orvoselvándorlást vizsgáló kutatás. A tanulmány szerint bár sok magyar orvos nem végleg hagyja el hazánkat, hiányuk súlyos gondokat okoz. Varga Júlia, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos főmunkatársa 2003-tól 2011-ig vizsgálta a magyar orvosok pályaelhagyását és külföldre vándorlását. Lapunknak arról beszélt: nem csak az a jellemző, hogy az orvosok egy-egy jobb ajánlat miatt külföldre mennek, a magyarországi pályaelhagyók száma is emelkedik. Ők azok, akik nem a betegellátásban dolgoznak tovább, hanem orvoslátogatók, oktatók, kutatók, gyógyszergyárak alkalmazottai lesznek, vagy egészen más pályát választanak, például ingatlanügynöknek mennek.
Az intézmény szerint a hatályos törvények miatt nem vihették el azonnal annak az idős férfinak a holttestét, aki szerda délután esett össze a fővárosi Szent János-kórház folyosóján. A szabályok szerint ugyanis a hatósági szemléig a test nem mozdítható el a helyszínről – adta hírül tegnap az ATV.hu. A Bors még pénteken írt arról: órákig feküdt a pszichiátriai osztály folyosóján, egyetlen lepedővel letakarva egy elhunyt idős férfi. A kórház szerint a sikertelen újraélesztés után néhány perccel paravánnal takarták el az elhunyt beteget. Közleményük szerint a kegyeletsértő felvétel készítője illetéktelenül fényképezte a kórházban a beteg életéért folytatott küzdelmet és az azt követő perceket. (MN)
