Kevesebb orvos vándorolt ki, de ők is hiányoznak

Tavaly 615 magyar doktor kérte a külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványt.

Kuslits Szonja
2017. 07. 17. 5:55
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Minimális mértékben ugyan, de a jelek szerint az utóbbi években csökkent az orvoselvándorlás hazánkban. Az Állami Egészségügyi Ellátóközpont összes korcsoportra vonatkozó adatai alapján ugyanis míg 2013-ban 705 magyar állampolgárságú orvos kérte a külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványt, addig ez a szám 2014-ben 701, 2015-ben 717, tavaly pedig már „csupán” 615 volt.

A mutatók szerint ráadásul a magasan legtöbb bizonyítványt kérő 35 év alattiak körében is javultak a számok. Míg ugyanis 2014-ben 579 fiatal esetében vetődött fel, hogy külföldi munkát vállal, addig ez két éve 562, tavaly pedig 470 volt. Biztosat persze az elvándorlásról nem lehet tudni, de aki igényli a hatósági bizonyítványt, az valószínűleg azért teszi, mert külföldre megy dolgozni. A célországok között a legnépszerűbb Németország, az Egyesült Királyság és Svédország, de voltak, akik Franciaországot, Spanyolországot vagy Katart választották. Az arab államot egyébként 2014-ben még senki sem jelölte meg célországnak, 2015-ben viszont ketten mentek oda dolgozni, tavaly pedig már tizenhárman.

Az orvoselvándorlás kapcsán a kormánykommunikáció nem elégszik meg a kis javulással. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az ATV-ben a múlt héten arról beszélt: az orvoshiány súlyos problémája a magyar egészségügynek, ez nem álhír, de az elvándorlás mértéke a felére csökkent. Szerinte míg 2013-ban „nyolcszáz x” fő kérte a hatósági igazolást, addig ez most háromszáz körül mozog. Szép volna, ha így volna – csakhogy a miniszter rosszul tudja a számokat, és annyira azért nem jó a helyzet, amilyennek beállítani próbálja.

Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke a téma kapcsán arról beszélt lapunknak: nincs arra vonatkozó statisztika, hogy hányan jönnek vissza Magyarországra azok közül, akik egyszer már úgy döntöttek, külföldre mennek dolgozni. Vannak, akik idővel a család miatt visszaköltöznek, mások épp azért maradnak kint, mert a gyermekeik már az ottani iskolába járnak, vagy csak néhány évük van hátra a nyugdíjig, ami sokkal kedvezőbb külföldön. Szerinte azonban van reális esély arra, hogy csökkentsék az elvándorlás mértékét, és ismét itthon dolgozzanak a magyar orvosok, de ehhez az kell, hogy megfelelő szintre hozzák az orvosi béreket. Ez pedig nem azt jelenti, hogy a nyugati fizetéseket kell megadni, hanem azt, hogy Magyarországon belül úgy érezzék az orvosok, megbecsülik őket. Vagyis: az egyetemi diplomások fizetési kategóriái között az orvosokénak legalább a harmadik legjobbnak kell lennie. A főiskolai végzettségűeknél pedig ugyanez legyen igaz az ápolókra is – fűzte hozzá Dénes Tamás. – Ha ez sikerülne, annyian maradnának itthon, hogy nem lenne probléma a biztonságos betegellátás. Elvándorlás ugyanis mindenhol van: Angliából és Németországból is mennek el orvosok, Svédországból Norvégiába költöznek, onnan Amerikába. Az lenne a fontos, hogy mindez ne roppantsa meg annyira az ellátórendszert, mint ahogy nálunk történik – mondta a szakszervezeti vezető.

Még 2015 végén nyilvánosságra került egy kilenc év adatait összefoglaló, az orvoselvándorlást vizsgáló kutatás. A tanulmány szerint bár sok magyar orvos nem végleg hagyja el hazánkat, hiányuk súlyos gondokat okoz. Varga Júlia, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos főmunkatársa 2003-tól 2011-ig vizsgálta a magyar orvosok pályaelhagyását és külföldre vándorlását. Lapunknak arról beszélt: nem csak az a jellemző, hogy az orvosok egy-egy jobb ajánlat miatt külföldre mennek, a magyarországi pályaelhagyók száma is emelkedik. Ők azok, akik nem a betegellátásban dolgoznak tovább, hanem orvoslátogatók, oktatók, kutatók, gyógyszergyárak alkalmazottai lesznek, vagy egészen más pályát választanak, például ingatlanügynöknek mennek.

Az intézmény szerint a hatályos törvények miatt nem vihették el azonnal annak az idős férfinak a holttestét, aki szerda délután esett össze a fővárosi Szent János-kórház folyosóján. A szabályok szerint ugyanis a hatósági szemléig a test nem mozdítható el a helyszínről – adta hírül tegnap az ATV.hu. A Bors még pénteken írt arról: órákig feküdt a pszichiátriai osztály folyosóján, egyetlen lepedővel letakarva egy elhunyt idős férfi. A kórház szerint a sikertelen újraélesztés után néhány perccel paravánnal takarták el az elhunyt beteget. Közleményük szerint a kegyeletsértő felvétel készítője illetéktelenül fényképezte a kórházban a beteg életéért folytatott küzdelmet és az azt követő perceket. (MN)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.