Takaró Mihály miniszterelnöki főtanácsadó, irodalomtörténész, tanár szerint az iskola nemcsak oktatás, hanem nevelés színtere is, és a döntő kérdés, hogyan kapcsolható össze a kettő az MI korában. Meglátása szerint a gyermekek ma már a „technofeudalizmusban” szocializálódnak, és a neveléstudomány alapja az ember, de ma már ott a gép is:
Az MI belső világunk fejlődésére van hatással. Az MI-vel túl korán megismertetett gyermek, illetve tanár is beláthatatlan hibákat követhet el, amelyek irreverzibilis folyamatokat okozhatnak.
Óriási körültekintést és folyamatos kontrollt igényel az MI bevonása a nevelési folyamatokba. Kínai kutatásokra hivatkozva kiemelte: az MI nem képes empátiára, de hamis kötődést alakíthat ki, ami izolációhoz vezet. „Az ember nem gép, és az MI soha nem lesz pedagógus” – szögezte le.
Gondolkodni tanítani: a kulcs a humán kompetencia
Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke megerősítette: az MI-nek nincsenek tapasztalatai, hiányzik belőle az empátia, amit a pedagógusok a gyerekekkel megélnek.
Ha nem tanítjuk meg a gyerekeket gondolkodni, sem az internetet, sem az MI-t nem fogják tudni használni.
A szakember azt is hangsúlyozta, hogy az okoseszközt nem szabad bevinni az óvodába. A szülőknek és a pedagógusoknak meg kell határozniuk a korlátokat.
A gyermeknek küzdenie kell, mert az MI csak ezután lehet segítség
– emelte ki.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!