A mesterséges intelligencia nem válthatja ki az emberi nevelést, bár a hagyomány és az innováció ma már kéz a kézben jár

Szakpolitikusok, oktatási vezetők és szakértők vitatták meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett keddi mesterséges intelligencia (MI) konferencián, hogy miként illeszthető be az új technológia a magyar oktatásba. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az MI potenciális segítő, de hangsúlyozták, hogy a gyermekek nevelésének és az emberi gondolkodás fejlesztésének elsőbbsége elengedhetetlen.

Fotó: Kovács attila/MTI Forrás: MTI Fotószerkesztõség

– Noha a mozdulatlannak tűnő felszín alatt folyamatos a fejlesztés, és a filmekből van némi felkészültségünk, szó sincs a gépek háborújáról. Az MI velünk marad, és használni fogjuk, hiszen az ember kíváncsi, és ami megkönnyíti a dolgát, azt alkalmazza – jelentette ki Maruzsa Zoltán a Mesterséges intelligencia az oktatás szolgálatában – Hagyomány és innováció kéz a kézben című konferencián. 

Maruzsa Zsoltán (Fotó: Kovács Attila/MTI Fotószerkesztõség)

A Belügyminisztérium köznevelési államtitkára szerint a szoftverek lassan lehagynak minket, de az örök emberi kérdés az marad, hogy mit bízhatunk rájuk és mit nem. 

Az MI velünk lesz, és az a kérdés, hogy az oktatásban hogyan és miként használjuk, különösen a kisgyermekek körében, ahol a személyiség még nem alakult ki, ahol a nevelés, a manipuláció vagy adott esetben a hiba lehetősége hatalmas. 

Az MI még sokat „hallucinál”

György László kormánybiztos is az MI használatának és hatékonyságnövelésének szükségességét emelte ki. Vitaindító előadásában felvázolta: fontosnak tartja a mérlegelő gondolkodás fejlesztését, hiszen az MI rengeteget hallucinál, és könnyen befolyásolás eszközévé válhat. Éppen ezért az államnak nem szabad lemondania az értékrend szerepéről, és szükség van a saját nyelvi modellre, hogy elkerülhető legyen mások gondolkodásmódjának átvétele. A rutinmunkák részben kiválthatóak (pénztáros, sofőr), de a művészi hitelesség, a terápia, az orvosi vagy a pedagógusi munka felértékelődik. Beszélt az ellustulás veszélyéről is, aláhúzva: a magyar javaslat az érdemalapú részvétel, megőrizve a munka emberi méltóságot őrző szerepét.

Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos szerint a kérdés, hogy akarjuk-e az MI-t, már meghaladott. 

Orbán Viktor is kijelentette a Máérten: kiesünk a holnapból, a holnaputánból, ha nem foglalkozunk az MI-vel. 

Ugyanakkor hangoztatta: ne vegyük el a lehetőséget a gyerekektől, hogy a gondolkodási képességeik kialakuljanak, épp ezért szerinte csak felső tagozattól kellene bevezetni az MI oktatását.

Az emberi tényező kell legyen az első az iskolákban is (Fotó: Csapó Balázs)

Az MI nem lehet pedagógus

Az oktatási vezetők különösen hangsúlyozták az emberi tényező, a nevelés és az empátia pótolhatatlan szerepét. Veszelszki Ágnes, az NKE Nemeskürty István Tanárképző Kar dékánja szerint az MI rákényszeríti az embert arra, hogy újragondolja, mit is jelent a tanulás; segítő lehet, de nem helyettesítheti a tanárt, és etikai szempontból irányítani kell, mivel nem ismeri az együttműködést és a kulturális értékteremtést.

Takaró Mihály miniszterelnöki főtanácsadó, irodalomtörténész, tanár szerint az iskola nemcsak oktatás, hanem nevelés színtere is, és a döntő kérdés, hogyan kapcsolható össze a kettő az MI korában. Meglátása szerint a gyermekek ma már a „technofeudalizmusban” szocializálódnak, és a neveléstudomány alapja az ember, de ma már ott a gép is:

Az MI belső világunk fejlődésére van hatással. Az MI-vel túl korán megismertetett gyermek, illetve tanár is beláthatatlan hibákat követhet el, amelyek irreverzibilis folyamatokat okozhatnak.

Óriási körültekintést és folyamatos kontrollt igényel az MI bevonása a nevelési folyamatokba. Kínai kutatásokra hivatkozva kiemelte: az MI nem képes empátiára, de hamis kötődést alakíthat ki, ami izolációhoz vezet. „Az ember nem gép, és az MI soha nem lesz pedagógus” – szögezte le.

Gondolkodni tanítani: a kulcs a humán kompetencia

Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke megerősítette: az MI-nek nincsenek tapasztalatai, hiányzik belőle az empátia, amit a pedagógusok a gyerekekkel megélnek.

Ha nem tanítjuk meg a gyerekeket gondolkodni, sem az internetet, sem az MI-t nem fogják tudni használni.

A szakember azt is hangsúlyozta, hogy az okoseszközt nem szabad bevinni az óvodába. A szülőknek és a pedagógusoknak meg kell határozniuk a korlátokat. 

A gyermeknek küzdenie kell, mert az MI csak ezután lehet segítség

– emelte ki.

További játékainkhoz kattintson ide!