Transzparens módon, egy nemzetközi egyezménynek megfelelően jártunk el, és aki egy nemzetközi egyezmény alapján, transzparens módon jár el, annak semmifajta félnivalója vagy takargatnivalója nincsen – fogalmazott Szijjártó Péter. Arra a felvetésre, hogy többen háttéralkuról beszélnek, úgy válaszolt: akik ilyet állítanak, azok „túlságos élénk fantáziával vannak megáldva”. Semmiféle háttéralku nem született – jelentette ki Szijjártó Péter az M1 Ma reggel című műsorában.
Az államtitkár a TV2 Mokkájában feltett kérdésre, hogy meddig gyűrűzhet a diplomáciai botrány, azt válaszolta: „akkor lenne felróható bármi Magyarországnak, ha bármilyen nemzetközi egyezmény megsértésével jártunk volna el”. Szijjártó Péter elmondta: azt kicsit túlzásnak gondolja, hogy a világpolitika mostani állásában egy nemzetközi kiadatási ügyet tekintenének uralkodó témának. „Azért messze nem így van” – tette hozzá.
Új lakás, előléptetés, visszamenőleges bér
Magyarország pénteken adta ki Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa meggyilkolása miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Safarovot, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek, őrnaggyá léptettek elő, új lakást adtak neki, és visszamenőleg kifizették a bérét. Szerzs Szargszján örmény elnök még aznap Jerevánban bejelentette, hogy országa megszakítja a diplomáciai és minden egyéb hivatalos kapcsolatát Magyarországgal.
Az örmény államfő kudarcának tartja Safarov szabadon engedését a Hetk című jereváni oknyomozó hírportál. A szerző szerint világosan látható volt, hogy Magyarország egyszer ki fogja adni Safarovot Azerbajdzsánnak. Viszont egészen addig, amíg a kiadásra sor került, az örmény államfő keveset tett annak megakadályozásáért. A szerző úgy véli, az örmény elnök valójában saját kudarcát próbálja leplezni a hangos tiltakozással. Mint írja, Magyarországot nem lehet felelősségre vonni az ügyben, hiszen a nemzetközi jognak megfelelően járt el.
Azerbajdzsán nyerte e legtöbbet az üggyel – írja az Euroasia Review politikai elemző portál. A weboldal által megszólaltatott szakértő emlékeztet, hogy az azeri baltás gyilkost hazájában hősként tisztelik, így szabadon engedését az azeri nép a kormány sikereként könyveli el. Örményország pozíciói viszont gyengülnek Safarov hazatérésével. Ezt bizonyítja az is, hogy Jereván csak a Magyarországgal folytatott diplomáciai kapcsolatok megszakításával tudta magára vonni a világ figyelmét. Az elemző rávilágít: Azerbajdzsánnak olajvagyona miatt sokkal nagyobb külpolitikai mozgástere van, mint a szomszédos Örményországnak.
Magyarország nem tud többet tenni
A Hír TV által megkérdezett nemzetközi jogász szerint Magyarország nem tud jogi lépéseket tenni az ügyben. Azerbajdzsán – megítélése szerint – az említett táviratban csak tájékoztatta a kormányt az ottani szabályokról, az elnöki kegyelemre nem tért ki a levél.
„Hogyha arra az álláspontra tudunk helyezkedni, hogy itt valamiféle jogsértés történt, arra most konkrétan Magyarország előtt nincs olyan egyértelmű lehetőség, ami rendelkezésre állna – mondta Lattmann Tamás, nemzetközi jogász. – Elméletben annak az elméleti lehetősége nyitva áll, hogy az örmény katonának a családja a strasbourgi emberi jogok bírósága előtt az élethez való jog sérelme miatt panaszt nyújtson be Azerbajdzsán ellen.”
Jegyzék
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára vasárnap diplomáciai jegyzéket nyújtott át Vilayat Guliyevnek, Azerbajdzsán budapesti nagykövetének. „Magyarország elfogadhatatlannak tartja és elítéli Azerbajdzsán lépését, amely ellentétes a vonatkozó nemzetközi jogszabályokkal, és szöges ellentétben áll az azeri fél ez ügyben tett ígéretével, amelyet a 2012. augusztus 15-i keltezésű, Magyarország Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumának továbbított levelében Azerbajdzsán Köztársaság igazságügyi miniszterhelyettese is megerősített” – olvasható a jegyzékben.
A magyar külügyi tárca emlékeztet: az azeri fél levelében kötelezettséget vállalt arra, hogy Safarov az átadása után letölti jogerős büntetését, és feltételes szabadlábra helyezése is legkorábban az ítélet meghozatala után 25 év múlva történhet meg. Az azeri fél lépése nem felel meg annak a bizalmi légkörnek, „amely országaink között az utóbbi időben kialakult, és amely jó feltétele lehetne ígéretesnek indult együttműködésünknek” – tudatta a minisztérium.
Hazudtak az azeriek
Az mno.hu birtokába került az a hivatalos levél, melyben Azerbajdzsán ígéretet tesz, hogy Ramil Sahib Safarov a legsúlyosabb büntetést kapja hazájában. Az azerbajdzsáni igazságügyi minisztérium magyar társszervének elküldött levelében nemzetközi megállapodásokra hivatkozva biztosítékot vállalnak, hogy Ramil Sahib Safarov Azerbajdzsánban folytatja büntetését, az ítélet bármiféle változtatása vagy újabb bírósági tárgyalás nélkül. Felhívják rá a figyelmet, hogy az azeri törvények értelmében, akit tényleges életfogytiglani börtönre ítélnek, legkorábban akkor helyezhető feltételesen szabadlábra, ha büntetéséből legkevesebb 25 évet letöltött.
Az azerbajdzsáni igazságügyi minisztérium ezután az augusztus 15-én keltezett levélben kijelenti, hogy végrehajtják a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megfontolt döntését.
Együttérzésükről biztosították az örmény keresztényeket
Vasárnap szolidaritásáról biztosította az örmény keresztényeket levelében Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke. Együttérzésüket fejezték ki a magyar református és evangélikus egyház vezetői is.
Nemzetközi jog
A magyar Külügyminisztérium és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szombaton kiadott közleményében hangsúlyozza: Magyarország minden állam vonatkozásában tiszteletben tartja a nemzetközi jogot. A Fidesz azt közölte: nemzetközi jogilag rendezettnek és lezártnak tekinti az azeri kiadatás ügyét. A magyar kormány álláspontja szerint Magyarország Ramil Sahib Safarov ügyében mindenben a nemzetközi jog szabályai szerint járt el.
Megszakadt diplomáciai kapcsolatok
Örményország megszakította diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal pénteken, miután Magyarországról Azerbajdzsánba szállították Ramil Sahib Safarovot. A Gurgen Margaryan örmény állampolgár megöléséért életfogytiglanra ítélt férfi kiadatása után hazájában elnöki kegyelemben részesült. Tiltakozásul Jerevánban paradicsommal dobálták meg és letépték a magyar tiszteletbeli konzulátus zászlaját a Köztársasági Párt hívei. Örményországban szombaton is folytatódtak a tiltakozó megmozdulások. Magyarország jereváni tiszteletbeli konzulátusa előtt vasárnap is folytatódtak a tüntetések. A diplomáciai képviselet csak annyit közölt: hogy az épület előtt mintegy 150 fiatal demonstrált a magyar kormány ellen, de rendbontás nem történt.
Az MSZP a külügyminiszter távozását követeli az azeri ügyben. Molnár Zsolt indítványozta, hogy a nemzetbiztonsági bizottság soron következő ülésén hallgassák meg a külügyminisztert, a miniszterelnök-helyettest, valamint az Információs Hivatal főigazgatóját. A szocialisták az Országgyűlés alkotmányügyi és külügyi bizottságának az összehívását is kezdeményezték. A Jobbik viszont jogszerűnek tartja a kormány döntését.
Párizsban tárgyaltak
Edvard Nalbandján örmény külügyminiszter vasárnap Párizsban a Ramil Safarov azerbajdzsáni katonatiszt kiadatása nyomán kialakult helyzetről tárgyalt a Karabah ügyében közvetítő minszki csoport társelnökeivel – közölte a Novosztyi-Armenyija internetes portál. Az Oroszországot, Franciaországot és az Egyesült Államokat tömörítő csoport társelnökeivel tartott találkozón Nalbandján kijelentette, hogy Azerbajdzsán a legdurvább módon megsérti a nemzetközi jogot, a nemzetközi konvenciókat és egyezményeket, valamint vállalt kötelezettségeit, s akadályozza a társelnököknek a karabahi probléma békés rendezése érdekében tett erőfeszítéseit.
Az örmény külügyminiszter szerint Baku következetesen elutasítja a konfliktus rendezésére tett javaslatokat, megtorpedóz minden olyan kezdeményezést, amely a bizalomkeltésre irányul, és súlyos veszélyt jelent a térség békéjére és biztonságára nézve. – A nemzetközi közösség nem hunyhat szemet afölött, hogy Azerbajdzsán a tárgyalási folyamat mögé bújtatva folytatja kalandor politikáját – jelentette ki az örmény diplomácia vezetője.
