Magyarország tiszteletben tartja Örményországot

Magyarország minden állam vonatkozásában tiszteletben tartja a nemzetközi jogot – áll a Külügyminisztérium és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium azeri kiadatás kapcsán kiadott közleményében.

PR
2012. 09. 01. 17:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Magyarország messzemenően tiszteletben tartja a keresztény Örményországot, továbbá az örmény nép kultúráját és hagyományait – áll a magyar Külügyminisztérium és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szombaton kiadott, az MTI-nek megküldött közleményében.

Jelezték ugyanakkor, Magyarország az örmény fél diplomáciai kapcsolatokat érintő lépését sajnálatosnak tartja. A közlés szerint Magyarország a 2004. február 19-e óta fogva tartott, Gurgen Margaryan örmény állampolgár megöléséért életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt Ramil Sahib Safarov azerbajdzsáni állampolgár Azerbajdzsán részére történt átadásakor az elítélt személyek átszállításáról szóló 1983-as strasbourgi európai egyezmény alapján járt el.

Több százan tüntettek délelőtt Jerevánban a külügyminisztérium épülete és Magyarország konzuljának irodája előtt. A mintegy háromszáz fő – elsősorban fiatalok – az ellen tiltakozott, hogy a magyar hatóságok kiadták Azerbajdzsánnak Ramil Safarov azeri katonatisztet, aki Budapesten meggyilkolta örmény katonatársát, és büntetését eddig Magyarországon töltötte. A tüntetők a külügyminisztériumnál követelték, hogy „Örményország hosszú időre szakítsa meg kapcsolatait Magyarországgal, amíg a magyar hatóságok tetteikkel nem kérnek bocsánatot”.

A Novosztyi Armenyijii állami hírügynökség szerint a tüntetők sürgették az örmény külügyminiszter lemondását. Az Ajazn elnevezésű szervezet akcióján résztvevők Magyarország örményországi tiszteletbeli konzuljának irodájánál letépték a magyar zászlót az épület faláról, majd felgyújtották azt. A panarmenian.net örmény internetes hír- és elemző ügynökség honlapján elhelyezett fényképek szerint a rendőrök tétlenül nézték a zászlóégetést, illetve az egész akciót.

A két tárca arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország a vonatkozó szabályokat tiszteletben tartva, transzparens módon járt el az ügyben. „Magyarország minden állam vonatkozásában tiszteletben tartja a nemzetközi jogot, és nemzetközi partnereitől is ugyanezt várja el” – írták a közleményben.

Rendezett és lezárt ügy

„A Fidesz teljes mértékig azonosul a kormány hivatalos álláspontjával, az ügyben minden a nemzetközi jog szabályainak megfelelően történt. Ez egy nemzetközi jogilag rendezett és lezárt ügy” – közölte Selmeczi Gabriella, a kormánypárt szóvivője szombaton.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) az üggyel kapcsolatban pénteken délután adott ki közleményt, ebben egyebek mellett azt írták, hogy az azerbajdzsáni igazságügyi minisztérium arról tájékoztatta a magyar szaktárcát, hogy Ramil Sahib Safarov ítéletét nem alakítja át, hanem az ítélet végrehajtását közvetlenül folytatja a magyar ítélet alapján. Emlékeztettek arra, az elítélt kérheti akár az ítélkező államtól, akár a végrehajtó államtól, hogy az elítélt személyek átszállításáról szóló strasbourgi európai egyezmény alapján szállítsák át.

Egyezmény

Örményország megszakította diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal pénteken, miután Magyarországról Azerbajdzsánba szállították Ramil Sahib Safarovot, aki ott elnöki kegyelemben részesült. Tiltakozásul Jerevánban paradicsommal dobálták meg és letépték a magyar tiszteletbeli konzulátus zászlaját Örményország Köztársasági Pártjának (HHK) hívei.

Érdemben nincs különbség a diplomáciai kapcsolatok megszakítása vagy felfüggesztése között – mondta Valki László nemzetközi jogász szombaton. A szakértő szerint a két kifejezés között csak politikai jelentésében van különbség; míg a felfüggesztés enyhébb, addig a megszakítás súlyosabb kategóriát jelez. Ha a diplomáciai kapcsolatot megszakították, azt éppen úgy helyre lehet állítani, mint akkor, ha azt csak felfüggesztették – fűzte hozzá. A nemzetközi jogász arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel nincs magyar és örmény követség a két országban, ezért a bejelentésnek erőteljesen szimbolikus jellege van.

Azt írták, a Magyarországon 2004. február 19-e óta fogva tartott, Gurgen Margaryan örmény állampolgár megöléséért életfogytig tartó szabadságvesztés börtönbüntetésre ítélt Ramil Sahib Safarov azerbajdzsáni állampolgár az elítéltek átszállításáról szóló 1983-as strasbourgi európai egyezmény alapján a kiszabott büntetés letöltéséhez az átszállítását kérte Azerbajdzsánba.

Az egyezménynek Azerbajdzsán és Magyarország is részese, azt a magyar Országgyűlés az 1994. évi XX. törvénnyel hirdette ki. Az egyezmény szerint az egyik fél területén elítélt a kiszabott büntetés letöltéséhez az egyezmény rendelkezéseinek megfelelően a másik fél területére átszállítható. Az elítélt kérheti akár az ítélkező államtól, akár a végrehajtó államtól, hogy az egyezmény alapján szállítsák át.

Azt mondták, nem alakítják át az ítéletet

Rögzítették: a végrehajtó állam illetékes hatóságainak folytatniuk kell a büntetés végrehajtását, vagy bírósági, illetőleg államigazgatási eljárás keretében át kell alakítaniuk az ítéletet a végrehajtó állam határozatává. A végrehajtás folytatása esetén a végrehajtó állam kötve van az ítéletnek az ítélkező államban meghatározott jogi természetéhez és időtartamához – mutatott rá a KIM közleménye.

A KIM idézte az azerbajdzsáni igazságügyi minisztérium tájékoztatását, amely szerint a Magyarországon meghozott ítélet alapjául szolgáló cselekmény az azerbajdzsáni büntető törvénykönyv szerint is bűncselekmény, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető. Az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt legkorábban 25 év múlva bocsátható feltételes szabadságra.

Minden a szabályok szerint történt

Kitértek arra: mivel Ramil Sahib Safarov átszállításának az egyezmény által megkövetelt feltételei fennállnak, az elítélt átszállítását a közigazgatási és igazságügyi miniszter engedélyezte. Ramil Sahib Safarovot pénteken átszállították Azerbajdzsánba. Az egyezmény szerint az átszállítást követően a büntetés végrehajtására a végrehajtó állam joga irányadó, és egyedül ez az állam illetékes a megfelelő döntések meghozatalára – mutatott rá a minisztérium.

A közleményben megemlítették, hogy Magyarországról a strasbourgi európai egyezmény alapján 2010-ben 11, 2011-ben 7, 2012-ben eddig 8 elítéltet szállítottak külföldre. Magyarország Ramil Sahib Safarov ügyében is mindenben a nemzetközi jog szabályai szerint jár el – tették hozzá.

Ellenzéki reakciók

Az LMP szerint a kormány elsősorban a megsértett örmény népnek, valamint az ügy előtt megdöbbenve álló nemzetközi és hazai közvéleménynek tartozik magyarázattal az Azerbajdzsánnak kiadott gyilkos ügyében.

A magyar kormány álláspontja szerint Magyarország Ramil Sahib Safarov ügyében mindenben a nemzetközi jog szabályai szerint járt el.

Ramil Safarov szabadon bocsátása kapcsán az örmény külügyminisztérium a magyar kormány erkölcsi felelősségét vetette fel szombati nyilatkozatában, és éles hangú bírálatot fogalmazott meg az örmény oktatási miniszter is.

Az azerbajdzsáni külügyminisztérium szerint jogszerű volt Safarov kiadatása. A külügyminisztérium szóvivője szombati nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy Ramil Safarov kiadatása nem ütközött nemzetközi jogi normákba. A kiadatás Azerbajdzsán és Magyarország kétoldalú ügye, amelyet a fennálló jogi kereteken belül rendeztek – mondta Elman Abdullajev szóvivő a trend azeri internetes hírportál jelentése szerint.

Ilham Aliyev elnök személyes közbenjárása miatt vált lehetővé, hogy Magyarország kiadja Azerbajdzsánnak Ramil Safarovot - állította Fuad Alasgarov, az azeri elnöki hivatal rendvédelmi szervekkel való együttműködésért felelős osztályának vezetője a News.az azeri hírportálnak adott interjújában. Alasgarov elmondta: a kiadatás az elítéltek átszállításáról szóló 1983-as európai egyezmény alapján ment végbe.

Őrnaggyá léptette elő a Budapesten örmény katonatársát megölő Ramil Safarovot Safir Abiyev azeri védelmi miniszter – jelentette szombaton a trend azeri internetes hírportál.

Kovács László, az MSZP külügyi kabinetének vezetője és a Demokratikus Koalíció is kezdeményezi Országgyűlés külügyi bizottsága rendkívüli ülésének mielőbbi összehívását, és arra a kormány illetékeseinek meghívását. Kovács László szerint tisztázni kell az ország megítélésének komoly károkat okozó lépések hátterét, és a kormány szándékát a tanulságok levonására. A Demokratikus Koalíció Navracsics Tibor igazságügyi miniszter lemondását is követeli.

Ramil Sahib Safarov azerbajdzsáni katonatiszt kiadatása Bakunak teljes mértékben a nemzetközi joggal összhangban történt – jelentette ki Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezető-helyettese, a parlament külügyi bizottságának alelnöke. A párt szerint az örmények reakciója túlzó.

Washingtoni aggodalmak

Washington szombat reggel arra kérte Budapestet, magyarázza meg, miért döntött úgy, hogy hazaengedi az azeri katonatisztet. Az Egyesült Államokat aggasztja a kegyelem, amelyben az azeri elnök a Bakuba pénteken hazatérő katonatisztet részesítette. Az amerikai külügyi tárca magyarázatot vár Azerbajdzsántól is, és elítél minden olyan lépést, amely szítja a térségbeli feszültséget.

Tiltakozás

Szapáry György washingtoni magyar nagykövet elmondta, hogy péntek délután mintegy féltucatnyi örmény tüntető tiltakozott két órán át az amerikai fővárosban működő magyar diplomáciai képviselet előtt. Az Amerika Örmény Nemzeti Bizottsága (ANCA) pénteken a szervezet weboldalán keresztül arra szólította fel támogatóit, hogy mind a washingtoni magyar nagykövetnél, mind Obama elnöknél tiltakozzanak az ellen, hogy „az igazságszolgáltatást nevetség tárgyává tették”.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.