A könyvek jóváhagyása körül sincs minden rendben: magáncégek kiadványai utoljára 2013-ban kaptak engedélyeket, amelyek 2018-ban járnak le, a megújítás pedig egyelőre kérdéses.
A magánkiadók 2014 óta az úgynevezett hagyományos eljárás keretében adhatják be könyvüket az emberi erőforrások miniszterének felhívásaira az Oktatási Hivatalba. A köteteket egy háromfős szakértői gárda bírálja el, és egybehangzó pozitív véleményük esetén kapnak engedélyt. A tankönyvjegyzékre akkor kerülhetnek fel, ha nemcsak engedélyük van, hanem megfelelnek bizonyos szabályoknak is (például az árkorlátnak).
A Könyvtárellátó (Kello) feladata, hogy az iskoláknak rendelési felületet biztosítson. A könyvek tankönyvjegyzékbe vételekor a Kello beépíti ezeket rendszerébe, így a pedagógusok is látják, miket hagyott jóvá az Oktatási Hivatal. Az iskolák rendeléseit a fenntartónak (azaz legtöbb esetben a Kliknek) jóvá kell hagynia, amit a könyvek augusztus végi kiszállítása követ.
A tankönyvtörvény megváltoztatása után azonban a magánkiadóknak lényegében nincs lehetőségük a hagyományos jóváhagyásra benyújtani könyveket. 2014. január 1-e óta a közismereti tárgyakhoz nem, csak az idegen nyelvi, nemzetiségi, vagy speciális (például ének-zenei, katonai) tárgyakhoz kapcsolódó pályázatok jelentek meg, a tankerületek pedig kihasználják vétójogukat a rendelés jóváhagyásánál – vázolta Reményfy Tamás, a Mozaik ügyvezető igazgatója. Hozzátette: az igazi csavar a dologban, hogy a külföldi multimilliárdos nyelvkönyvkiadók engedélyeztethetnek Magyarországra nyelvkönyveket.
Sokat elárul az oktatási rendszer állapotáról, hogy a családok már trükközve, „pult alól” szerzik be az általuk minőséginek tartott taneszközöket. A Mozaiknál tudnak olyan esetről, amikor a szülők megbeszélték, mit rendeljenek, majd egyikük neve alatt meg is vásárolták a könyveket, hogy az iskola meg ne üsse a bokáját.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!