A magyar iskolai állapotokat ismerve bátran kijelenthető: egy átlagos osztálytermet szabályosan a jövőbe repítene a Mozaik Kiadó szoftvere. Erről bárki megbizonyosodhat az alábbi bemutatóvideó láttán, mellyel a European Business Awardsra készültek, s melyben a szemünk előtt kelnek életre a természettudományok:
„A kiadó alapítói programfejlesztő matematikusok, így az az igazán furcsa, hogy végül a tankönyvpiacon kötöttünk ki” – meséli dr. Török Ildikó, a cég nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetője. A digitális technológiába akkor invesztáltak milliárdokat, amikor az oktatásirányítás Magyar Bálint fémjelezte vonala e-táblákkal szerelte volna fel a tantermeket, s ebben meglátták a piaci rést. (Az eszközöket ugyanis tartalommal is fel kell tölteni ahhoz, hogy érjenek is valamit.) A mozaBookkal legutóbb az amerikai Academics\' Choice Awards Smart Media díját nyerték el, de döntősök voltak több rangos versenyen. „Mi vagyunk az egyetlenek Magyarországon, akiket a Microsoft minden évben meghív a saját oktatási csúcsára, és olyan nagy, digitális oktatással kapcsolatos kiállításokon veszünk rész, mint a londoni BETT Show, a dubaji GESS vagy a németországi DIDACTA. De kaptunk már meghívást az arab oktatási miniszterek találkozójára, az Arab Education Summitra is, ami rendkívül megtisztelő” – sorolja.
Idehaza azonban nem ennyire rózsás a helyzet. Nemzetközi siker ide, szakmai elismerés oda, nálunk eléggé rájár a rúd a Mozaikra. A cég 2013 végén veszítette el tankönyvpiaci vezető szerepét a kormányzati intézkedések hatására, azóta pedig elkeseredett harcot vív a fennmaradásért. Míg korábban átlagosan minden közoktatásban tanuló gyermekre négy mozaikos könyv jutott, az állami monopólium 2014-es kialakítása után azonnal érezhető volt a visszaesés. Ez egyúttal az iskolák és a diákok minőségi digitális tananyagokhoz való hozzáférését is beszűkítette.
Egy MNO-nak korábban nyilatkozó tanárnő szerint a legutóbbi tankönyvrendelés előtt is előfordult, hogy hiába kértek a Könyvtárellátó listájáról, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) határidők lejártára és arra hivatkozva, hogy bizonyos tankönyvek nem felelnek meg a kerettantervnek, nem engedélyezte a használatot. Így jártak a Mozaik kiadványai is. Erről a cégnél is hallottak, Török Ildikó most lapunknak is megerősítette a szóbeszédet.
A könyvek jóváhagyása körül sincs minden rendben: magáncégek kiadványai utoljára 2013-ban kaptak engedélyeket, amelyek 2018-ban járnak le, a megújítás pedig egyelőre kérdéses.
A magánkiadók 2014 óta az úgynevezett hagyományos eljárás keretében adhatják be könyvüket az emberi erőforrások miniszterének felhívásaira az Oktatási Hivatalba. A köteteket egy háromfős szakértői gárda bírálja el, és egybehangzó pozitív véleményük esetén kapnak engedélyt. A tankönyvjegyzékre akkor kerülhetnek fel, ha nemcsak engedélyük van, hanem megfelelnek bizonyos szabályoknak is (például az árkorlátnak).
A Könyvtárellátó (Kello) feladata, hogy az iskoláknak rendelési felületet biztosítson. A könyvek tankönyvjegyzékbe vételekor a Kello beépíti ezeket rendszerébe, így a pedagógusok is látják, miket hagyott jóvá az Oktatási Hivatal. Az iskolák rendeléseit a fenntartónak (azaz legtöbb esetben a Kliknek) jóvá kell hagynia, amit a könyvek augusztus végi kiszállítása követ.
A tankönyvtörvény megváltoztatása után azonban a magánkiadóknak lényegében nincs lehetőségük a hagyományos jóváhagyásra benyújtani könyveket. 2014. január 1-e óta a közismereti tárgyakhoz nem, csak az idegen nyelvi, nemzetiségi, vagy speciális (például ének-zenei, katonai) tárgyakhoz kapcsolódó pályázatok jelentek meg, a tankerületek pedig kihasználják vétójogukat a rendelés jóváhagyásánál – vázolta Reményfy Tamás, a Mozaik ügyvezető igazgatója. Hozzátette: az igazi csavar a dologban, hogy a külföldi multimilliárdos nyelvkönyvkiadók engedélyeztethetnek Magyarországra nyelvkönyveket.
Sokat elárul az oktatási rendszer állapotáról, hogy a családok már trükközve, „pult alól” szerzik be az általuk minőséginek tartott taneszközöket. A Mozaiknál tudnak olyan esetről, amikor a szülők megbeszélték, mit rendeljenek, majd egyikük neve alatt meg is vásárolták a könyveket, hogy az iskola meg ne üsse a bokáját.
A mozaBookkal kapcsolatban egyébként soha nem kereste a céget az állam. Tudomásuk szerint a Nemzeti Közoktatási Portál pályázatán csak az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet indulhatott, akik hárommilliárd forintot kaptak a digitális tartalmak előállítására. „Adott egy termék, amit az utolsó bájtig magyarok készítenek, az összes szoftverfejlesztő, tartalomkészítő itt ül Szegeden. Szomorú látni, hogy ennek ellenére Magyarországon, ahonnan jövünk és amire büszkék vagyunk, az állami monopolhelyzetet kihasználva lehetetlenítik el a terjesztését” – fogalmazott Török Ildikó.
