S eltelt aztán 525 év, s elérkeztünk hős Szendiig. Szendi nem ismerve félelmet győzte le a zsírt. Önnön zsírját – s tudjuk, az a legnehezebb. Ráadásul Szendi nem holmi avitt, boomereknek való módszert vetett be, nem futott, felült, húzódzkodott, de nem ám! Ő egy villámgyors, remek helyzetfelismerésről árulkodó hadművelettel bevette a Honvéd Kórház megfelelő osztályát, s ott túszul ejtvén a megfelelő doktort, ultimátumot adott: – Vagy leszívod hasamról a zsírt, ebadta hitetlen, vagy megnézheted magad! S lőn.

S Szendi nem kelevézt vitt magával, hanem tb-kártyáját, a legfélelmetesebb fegyvert – a vállapján sorakozó csillagokon túl, persze –, amelyet csak elképzelni lehet odabent, a honvédség kórházában.

Győzött Szendi. Teljes győzelmet aratott. S megmámorosodva a teljes győzelemtől, menetből, egy rohammal megcsináltatta a tokáját, a szarkaláb hadosztályt is felszámolta. S így áll most a történelem ítélőszéke elé. Nem lehet tudni pontosan miért, de Búvár Kund, Hunyadi, Zrínyi és Dobó, az aradi tizenhárom és Mansfeld Péter elhúzódik mellőle.

De majd megbékélnek. Ha felfogják végre, hogy változnak az idők. S hogy ma ez a hősiesség. Morgó sereget épít, s oda lépett be a Szendi. És éppen oda is való.