Az európai uniós források segíthetnek a pénzügyi válságból való kilábalásból — jelentette ki Baráth Etele, a gazdasági bizottság szocialista tagja. A kormány a gyors pénzügyi válságkezelést követően olyan gazdaságélénkítő csomagot tett le az asztalra, amely hozhatja azt az eredményt, amit várunk tőle – fogalmazott. Javasolta a környezetgazdálkodás, valamint a szociális foglalkoztatás, a közmunka szempontjainak beemelését válságkezelési csomagba. Baráth felhívta a figyelmet arra, hogy az első fejlesztési terv közel 100 százalékosan megvalósult, és az új tervben megindult fejlesztések „minden ellenkező hírrel szemben” alapvetően vállalkozáspártiak voltak.
1400 milliárdos program
A következő két évben a vállalkozások 1400 milliárd forint direkt támogatáshoz juthatnak, amely döntő részben az uniós források átcsoportosításával valósul meg – jelentette ki Bajnai Gordon. A pénzügyi gazdasági válság miatt a vállalkozások kevesebb hitelhez jutnak, elvesznek a munkahelyek és beszűkülnek a piacok, a válságkezelésnek ezeket a problémákat kell orvosolnia – mondta a gazdasági miniszter.
A kis- és középvállalkozások gazdaságélénkítési programja 2300 vállalkozás számára jelent közvetlen támogatást, hitelgaranciát és kamattámogatást – jelezte Bajnai Gordon, kiemelve, hogy 2009-től automatikus pályázat keretében 50 millió forint támogatás nyerhető el.
Bajnai Gordon elmondta, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (ÚMFT) 500 milliárd, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (ÚMVP) 400 milliárd forintot szánnak kis- és középvállalkozások támogatására 2009-2010-ben. A munkahelymegtartás érdekében térségi válságkezelő alapot hoznak létre az unió illetve a Munkaerőpiaci Alap forrásaiból. Járulékkedvezményt illetve uniós támogatás adnak a munkahelyek megtartásért is, új ösztönzőket vezetnek be a munkaintenzív nagyvállalatok beletelepülésének elősegítésére. A piacbővítő intézkedések között említette a miniszter az exportpiacra termelő cégek célzott támogatását, a beszállítói programokat, illetve a belföldi kereslet élénkítését.
Az építőiparnak 1800 milliárd forint megrendelést jelent az uniós fejlesztések megvalósítása. Bajnai Gordon elmondta: a versenyképes üzleti környezet kialakításáért meg kell vizsgálni, hogyan lehet a vállalkozások foglalkoztatási terheit mérsékelni, illetve előre kell lépni a gazdaság kifehérítésében is. A bürokrácia csökkentésére a kormány átfogó programot indított, amely érinti a foglalkoztatást, az engedélyezést, a pályázati rendszert is.
Az állami hivatalok, önkormányzatok is késedelmi kamatot fizetnek majd jövő év közepétől, ha határidőn túl tartoznak vállalkozásoknak – tette hozzá. A miniszter kiemelte, hogy a szerkezeti reformok végrehajtásában is előre kell lépni. Közép távon lehet adót csökkenteni a kiadás csökkentésével, adóátrendezéssel, a foglalkoztatás terheinek mérséklésével. Fontosnak nevezte, hogy az euró bevezetésének útvonaltervéről megállapodás szülessen. Kitért arra, hogy a versenyképességet rombolja a korrupció. A korrupció elleni lépések között megoldandó feladatnak nevezte a pártfinanszírozást, mindenkit érdekeltté kell tenni a közérdek védelmében.
Gyurcsány: Nem lehet régi módon gondolkozni
Új, közös megoldásokra van szükség ahhoz, hogy Magyarország a lehető legkevesebb veszteséggel élje túl a nemzetközi gazdasági válság időszakát – jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a csütörtöki gazdasági csúcsot megnyitó rövid beszédében, az Országházban.
A kormányfő szerint az elmúlt 80 év legsúlyosabb gazdasági válságának idején politikusnak nem politikus, munkavállalónak nem munkáltató, munkáltatónak nem munkavállaló az ellenfele. A fő ellenfél a válság, a bizonytalanság, a megszűnő beruházások, a fenyegetés, hogy munkahelyek sokasága szűnik meg – szögezte le Gyurcsány.
A miniszterelnök szerint ebben az új helyzetben nem lehet a régi módon gondolkozni és cselekedni, nem lehet a régi, megszokott, sokak által megunt játszmákat tovább folytatni. Az új helyzetben együtt kell működni, új, közös megoldásokat kell keresni, olyanokat, amelyek segíthetik Magyarországot, hogy a lehető legkevesebb veszteséggel élje túl ezt az időszakot – mondta a kormányfő. Hozzátette: olyan változások sokaságát kell elindítani, amelyek elősegíthetik, hogy a válság végén Magyarország pozíciója a régió országaihoz képest erősödjön.
Ötórásra tervezik a csúcsot
A négy-öt órásra tervezett megbeszélésre meghívót kaptak a parlamenti pártok elnökei, frakcióvezetői, Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, Veres János pénzügyminiszter, az Országos Érdekegyeztető Tanács mindkét oldala, a kamarák képviselői, a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Számvevőszék és a Magyar Bankszövetség.
A kormány négy témakörre épülő kerettervet ajánl megvitatásra a gazdasági csúcsnak: a gazdaság finanszírozási helyzetének megoldását, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra; az export- és a hazai piacok szűküléséből fakadó keresletcsökkenés ellensúlyozását; a munkahelyek megtartásának eszközeit; valamint a versenyképesség kérdését.
(MTI)

Orbán Viktor: A kormány megvédi Magyarországot az energiaárak emelkedésétől