Az MTI-hez is eljuttatott levelében úgy fogalmazott: az idei március 15. nagy kérdése, hogy magyarként és európaiként helyt tudunk-e állni és meg tudunk-e erősödni a vért ugyan nem, de áldozatokat mindenképpen követelő válság idején, és vajon Európa megőrzi-e 1848 vívmányait, vagy zárójelbe teszi a testvériség eszméjét.
Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta: a világválság közepette óriási a felelősségük a döntéshozóknak és minden egyes polgárnak. Az Európai Unió nagy kihívása, hogy meghirdetett elveinek megfelelően a válság következményei ne gyengítsék meg végletesen se a közösséget, se annak egyes tagjait. Az országok vezetőinek felelőssége most az, hogy a krízis ne a leghátrányosabb helyzetben lévő kisebbségi közösségekre zúdítsa a legnagyobb nehézségeket – hangoztatta. „Az előttünk álló feladatokkal csak együtt, egymásra támaszkodva tudunk megküzdeni európaiak és nem európaiak, magyarok es nem magyarok, a többségi társadalom és a kisebbségek tagjai” – olvasható a levélben.
A miniszterelnök szerint 161 évvel 1848 márciusa után más hangsúllyal ugyan, de újra aktualitása van a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméinek. „A történelem gondoskodik arról, hogy minden nemzedék szükségképpen újra meg újra szembesüljön és megküzdjön értük” – tette hozzá. A kormányfő felidézte, hogy a 20. század utolsó évtizedétől kezdve – amikor már minden magyar szabadon és együtt ünnepelhette a szabadság ünnepét, amikor pozitív folyamatok sokasága indult el térségünkben – azt remélték, végérvényesen beteljesülnek a 1848-as márciusi ifjak vágyai. Úgy látja, a 21. század első évei is azzal kecsegtettek, hogy az egységesülő Európában a szolidaritás, az együttműködés és a tolerancia jegyében feloldódhatnak a nemzetek, etnikumok között korábban keletkezett feszültségek. „A globális válság mintha épp ebbéli reményeinket rendítené meg” – írta a miniszterelnök.
(MTI)
