A Szabad Európa Központ Magyarország többre képes című vitasorozatának harmadik tanácskozásán Schmitt Pál, a Fidesz EP-listavezetője azt mondta: jelenleg Magyarország egy helyben topog, sőt visszafelé megy, ezért lassan ott tartunk, hogy a kelet-európai országokhoz való felzárkózást kell célul kitűzni. „Szomorú, hogy 2009-ben még a felzárkózás Európájáról kell beszélnünk, amikor úgy gondoltuk, hogyha eljön a rendszerváltozás, sőt, tagjai leszünk az Európai Uniónak, akkor megcélozhatjuk gyors ütemben az Európához történő felzárkózást – jelentette ki Schmitt Pál, majd hozzátette: keserű, hogy Szlovákiát vagy Szlovéniát igyekszünk behozni, hozzájuk felzárkózni, miközben, amikor az Európai Unióba beléptünk, mi voltunk a zászlóshajó, és ők messze mögöttünk voltak.
Martonyi János: Leszakadunk
Martonyi János, az Orbán-kormány egykori külügyminisztere szintén arra figyelmeztetett, a kezdetben meginduló felzárkózás megakadt, jelenleg leszakadási folyamatot élünk át. Szerinte a válságban az uniós források felértékelődnek, ugyanakkor rossz gazdaságpolitika mellett nincs jó fejlesztéspolitika. Arról is beszélt Martonyi, hogy jelenleg rávetül egy árnyék Közép-Európára, de nem lenne szerencsés, ha ismét blokkok és vasfüggönyök alakulnának ki, mivel közös érdekei vannak Közép- és Kelet Európának is.
Mintha a régi szocializmusba mennénk vissza
Essősy Zsombor, a Magyar Pályázatkészítő Iroda vezetője arra mutatott rá, hogy a 8000 milliárd forintos uniós támogatási lehetőségből eddig 230-250 milliárd forint kifizetés volt, ami nem elégséges. Fel kell pörgetni a rendszert – hangsúlyozta a szakember. Szerinte a 8000 milliárd felett rendelkező Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek ebben a helyzetben szinte „lángolnia” kellene, ha azonban az ember ellátogat az ügynökséghez, akkor mégis olyan, mintha a „régi szocializmusba” menne vissza. Esőssy Zsombor sok változást látott szükségesnek az állam közreműködő szervezeteiben is, mert szerinte ezek ma inkább hivatalként állnak az ügyfelekhez és nem szolgáltatóként. Azt is nagyon fontosnak nevezte, hogy a jelenlegi helyzetben jó helyre menjenek a források.
Lassú a pályázatok átfutása
Jójárt Ferenc, egy gyógyszereket forgalmazó cég tulajdonos-ügyvezetője a konferencián saját tapasztalatait megosztva elmondta, hogy 2007 óta négy pályázatot nyertek összesen több mint 200 millió forint értékben, de ebből a pénzből még csak 20 millió forint érkezett meg. Szerinte lassú a pályázatok átfutása, merev a szerződési rendszer, nem koherensek a pályázati kiírások és a bizonytalanság sokáig leköti az önerőt, mert addig nem mernek új pályázatot beadni, amíg nem látják, hogy nyertek vagy az elutasították a pályázatot. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a pályázati pénz kevesebbet ér, mire beérkezik, egyrészt az inflációs nyomás, másrészt a forint mostani árfolyamesése miatt.
Az államnak is terhet kell vállalnia
Rogán Antal, az V. kerület fideszes polgármestere az önkormányzatok uniós pályázati lehetőségeiről azt mondta, lehetetlen, hogy az önkormányzatok egyszerre tudják kiegészíteni a működési forrásokat, melyeket az államtól nem kapnak meg, másrészt pedig biztosítani tudják a fejlesztésekhez szükséges önrészt. A két cél együtt nem megoldható, valamelyiket az államnak kell vállalnia, ha ez nem lehet az európai uniós forrásokhoz szükséges önrész, akkor a működést biztosító rész lehetne – hangsúlyozta. Szerinte ugyanis a mostani helyzetben az az ellentmondás alakult ki, hogy azok az önkormányzatok képesek a források igénybevételére, amelyek egyébként is több pénzt tudnak előteremteni közterületi fejlesztéseik megvalósítására.
Növekedés és egyensúly!
Vereckey Zoltán, a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arról beszélt, az utóbbi négy évben 800-840 milliárddal nőttek a vállalkozók terhei, amivel szemben 1400 milliárd forintos gazdaságfejlesztési uniós forrás áll. Vereczkey kifejtette: 2004-től kezdődően indult be az a folyamat, amely rendszeresen tehernövelő tételeket vezetet be. 2005-ben – fogalmazott – 100 milliárdos batyut kaptak a vállalkozók. 2006-ban csak 40 milliárddal nőttek tovább a terhek, így – tette hozzá a kamara elnöke – összesen 840 milliárdot vontak el közel négy év alatt. Rámutatott arra is, hogy a környező országokhoz képest nekünk a legmagasabb az adórendszerünk, ami tulajdonképpen az aranytojást tojó tyúk leölése.
Vereczkey Zoltán nyomatékosította, hogy csak az minősül gazdaságfejlesztésnek, ami munkahelybővítéssel is együtt jár. Kitért a versenyképesség energia felhasználásával kapcsolatban arra is, hogy a környező országokhoz képest nálunk a legmagasabbak az árak, ami például a gázolaj esetében, azt üzeni: ne nálunk tankolj, ne nekünk fizess jövedéki adót. Hova jutottunk a versenyképesség tekintetében? – tette fel a kérdést a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A 29. helyen voltunk 2002-ben – mondta –, mostanra a 62-re estünk vissza. Véleménye szerint feladtuk a gazdasági növekedést a hiánycélok teljesítésének érdekében. Szerinte az utóbbi években a hiánycél érdekében feláldozták a növekedést, miközben folyamatosan nőtt az államadósság is. Egyensúlyfetisizálás történt, holott csak a növekedésből származó többletet lehet egyensúlyra fordítani – hangsúlyozta.
Surján László: Magyarország nagyon rosszul használja fel az EU-s forrásokat
Surján László kereszténydemokrata EP-képviselő arról beszélt, hogy az uniós támogatási rendszer alapvetően bonyolult volt, Magyarországnak pedig sikerült ezt még túlbonyolítania, emellett hibás politikai döntések születtek, túlzott volt 70 százalékos önrész megállapítása, és az árbevételi kötelezettség bevezetése. Mint mondta, a válság ugyan későn, de mégis új irányra kényszerítette a magyar kormányt, s ezért például csökkentették az önrészt. Szerinte ugyanakkor most vagy legkésőbb jövőre át kellene alakítani teljes rendszert ahhoz, hogy Magyarország felzárkózhasson.
A konferenciasorozat célja a Fidesz európai parlamenti választási programjának megalkotása, ezt majd májusban mutatják be. A következő konferenciákon foglalkoznak majd a kutatásfejlesztéssel, a vidékkel, a környezetvédelemmel és a kultúrával is.
(MNO, MTI)
